Nyomor, éhezés és munkanélküliség. Valóban ez a jövő?

Szakértők szerint, a mostani válság nagyban hasonlít az 1929-es gazdasági világválsághoz. Ha ez így van akkor az elkövetkezendő időszakot, nyorom, éhezés és munkanélküliség jellemzi. A munkanélküliség már szinte napról napra így is csúcsokat döntöget. Valóban ez a jövő vár ránk? Ma már egyre többen azt kérdezgetik, vajon a mostani válság is hasonló nyomorba dönti-e a dolgozókat, családokat, egyéneket. Az optimista emberek szerint nem lesz ekkora a válság, a pesszimisták óvatosan annyit mondanak, hogy ha a válság valóban ekkora méretű lesz, akkor az alsó rétegek fogják megfizetni a válság árát. Az 1929-33-as válság pusztító hatású volt. Az emberek nyomorogtak. Amerikában éhező tízezrek botorkáltak az utakon munkát és élelmet keresve. Európában sem volt sokkal jobb a helyzet, családok százezreinek létfenntartása került veszélybe. Hazánkban az export a válság hatására szinte teljesen megszűnt, a mezőgazdaságból élők eladósodtak, az ipari termelés 20 százalékkal esett vissza. 1934-ben Németország és Magyarország között létrejött az agrártermékek exportja, emellett államilag finanszírozott közmunkával és fegyverkezéssel próbálták enyhíteni az ínséges időt. Ám elemzők szerint Magyarország számára ez nem jelentett kiutat a válságból. Azt, hogy ez valóban most is így lesz, azt senki nem tudja, de az biztos, hogy az akkori válság nagyon hasonló a mostanihoz, és Kelet-Magyarország egy része már éhezik. Ha a most szociális juttatások csökkentésre kerülnek annak beláthatatlan következményei lehetnek. Valóban ez lesz a jövő?

A gazdasági válság beteggé tesz?

Az osztrák pszichoterápiai szövetség (ÖBVP) a gazdasági válság és a jövőtől való félelem kutatása során úgy találta: az emberek néhány csoportja különösen veszélyeztetett, hogy a világban végbemenő válság hatására pszichésen megbetegedjen.

"Az embereknek két csoportja van, amelyek a gazdasági ínség idején különösen veszélyeztetett, hogy pszichésen megbetegedjen: a szegénység által veszélyeztetett vagy eleve szegény emberek és azok, akik a gazdasági helyzet révén kritikus helyzetbe kerülnek" - mondta az ÖBVP elnöke.

Az aktuális gazdasági válság révén ezeknek az emberek még jobban elveszítik egzisztenciális biztonságukat és még nehezebbé válik az ezzel kapcsolatos problémák orvoslása. Ennek következményeként felléphetnek önértékelési- és félelmi zavarok, depresszió, társadalmi visszavonulás és erőszak.

A munkahely elvesztése, az adósságok, cégcsődök és a társadalmi presztízs elvesztése is megtámadja az egyén identitását. A munka, a vállalat, a saját életmű része a "bővített Énnek" és része a saját identitásnak. Ha ennek csak egyes részei megtörnek, ez az egész személyiség megingásához vezethet, melynek következményeképp pszichés válság alakulhat ki - vélik a pszichológusok.

A pszichoterapeutai gyakorlatban ebben az összefüggésben súlyos önértékelési és érzelmi válságokat figyelünk meg, amely masszív bűnösségi érzéssel és kudarcfélelemmel, rossz közérzettel társul, gyakori a kábítószerbe menekülés - nyilatkozta a kutatással kapcsolatban az ÖBVP elnöke.

A WHO már az elmúlt októberben figyelmeztetett, hogy a globális pénzügyi válság fokozott pszichés válsághoz fog vezetni. A pszichoterápiában még nincsenek konkrét adatok, de a szövetség álláspontja szerint a kockázat, hogy a pszichés betegségek az öngyilkossági arány emelkedjen, igen magas. Nem csupán a jelenlegi gazdasági válság az egyetlen oka a depresszióknak és öngyilkossági gondolatoknak, de az életproblémák összességükben hatnak - vélik a szakértők. ebben az esetben a válság lehet akár az "utolsó csepp a pohárban".

[Forrás: OrienPress Hírügynökség]

Sajnos már elindulása előtt problémás a 4+1 napos munkahelymegtartó program

Még el sem indult a szociális tárca munkahelymegtartást célzó programja, de már problémák merültek fel a konstrukcióval kapcsolatban. A társadalmi megújulás operatív program alfejezeteként működő pályázatok elméletileg április első hetében startolnak és 20 milliárd forintos keretet biztosítanának a mikro- és kisvállalkozások, 10 milliárd forintot pedig a közepes és nagyvállalatok számára. A konstrukció a 4+1 napos foglalkoztatást, illetve a munkaerő képzését kötné össze, az utóbbi költségeit pedig 80%-ban fedezné. A tervezet több eleme is előnytelen lehet a vállalkozások számára. A legnagyobb probléma az, hogy a gazdálkodó szervezeteknek legalább a támogatási időszak kétszereséig kell a programban részt vevő munkavállalókat (tovább)foglalkoztatniuk. A cégek többsége elzárkózik ez elől . További gond, hogy a fennmaradó 20%-os önrészt a vállalkozások nem fedezhetnék szakképzési hozzájárulásukból, emellett a 3000 forintban maximált fajlagos óradíjat is 1200 forintra módosította a tárca. Így lehetetlen kisebb csoportokat indítani, mert nem jön ki a képzés ára, a drágább, komplex képzési formák pedig eleve kiesnek. Az általános gyakorlat szerint a vállalkozások a képzéssel járó adminisztrációt is a felnőttképző cégre hárítják, így előnyben részesülnek a tőkeerős, kiterjedt kapcsolati hálózattal rendelkező cégek . felnőttképző cégek ugyan érdeklődnek a lehetőségek iránt, de csak olyan konstrukciókban hajlandók részt venni, ahol a tananyagfejlesztésre, illetve a meglévő akkreditált program átvételére fordított befektetésük megtérül. A befektetés mértéke fejlesztés esetén 100-200 000 forinttól több millió forintig terjedhet .

Újabb pozitív hírmorzsák

Az egyre erősödő válságot egyre nehezebben viselik az emberek, azonban ismét érkeztek pozitív hírek is a sok rossz mellet. Remélhetőleg az újabb álláslehetőségek sokak számára stabil megélhetéshez fognak vezetni.

Az új álláslehetőségek:

• A British Petroleum (BP) olajipari tröszt mintegy 1000 embert foglalkoztató szolgáltatóközpontot fog létrehozni Budapesten. Richard Hookway, a BP finomító és marketing üzletágának pénzügyi vezetője elmondta: a budapesti szolgáltatóközpont nem egyszerű call center lesz, hanem átfogó szolgáltatásokat nyújt majd az ügyfeleknek mind az üzleti, mind a pénzügyi kapcsolatok területén. A pénzügyi vezető arra kitérő választ adott, hogy mekkora összegbe kerül a szolgáltatóközpont létrehozása.
• A Daimler a jövő év végére elkészülő kecskeméti gyárába idén az év közepén kezdi meg a munkavállalók toborzását - közölte Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere. Elmondta: az első körben 300 emberre tart igényt a Daimler, akik várhatóan a kecskeméti üzem középvezetői posztjait fogják betölteni, a későbbiekben ők tanítják majd be az újakat. A nagyobb munkaerő-toborzás 2010 végén indul - tette hozzá az alpolgármester, aki az önkormányzatnál a beruházással kapcsolatos döntéseket koordinálja. Szemereyné Pataki Klaudia elmondta: a 800 millió eurós beruházással felépülő Mercedes gyár közel 2.500 dolgozónak biztosít majd munkahelyet. Jelentős beszállítási volumennel számolhatnak a gyárüzemeltetésbe és a kiszolgálásba (például a karbantartásba, a szolgáltatásokba) bekapcsolódó vállalkozások.

Válságkezelési javaslat

A Magyar Építőanyagipari Szövetség hétfőn egy levelet küldött több politikushoz, melyben az építőipari válságkezelési javaslat elfogadását kérte. Kérésüket azzal indokolták, hogy az építőiparban dolgozók közül több százezren fogják elveszíteni a munkájukat, az építőipar megbénulásának hatására. Az aláíró szervezetek szerint a kialakult kormányválság, a szakmát sújtó különböző politikai és gazdasági nyilatkozatok, bejelentések csak tovább nehezítik az építőipar meredek esését. Eközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2008. december és 2009. február között 378 ezer főre emelkedett a munkanélküliek száma Magyarországon. Ez időszak alatt a munkanélküliségi ráta 8-ról, 9,1 %-ra nőtt. forrás: www.delmagyarorszag.hu

Krízisévek

Fekete csütörtök (1929. október 24.)A New York-i tőzsdén túlértékelték a részvényeket. A betéttulajdonosok a bankok csődjétől tartva pénzüket tömegesen akarták kivenni, és a bankok tönkrementek. A részvényárfolyamok hirtelen zuhanása hatalmas pánikot okozott: 15 milliárd dollár volt a veszteség. Csődhullám és munkanélküliség (1930)Az amerikai bankok nem hiteleztek a vállalkozásoknak, több csődhullám söpört végig az Egyesült Államokon. 1930 telén a bankok többsége csődöt jelentett. 1932–33 fordulóján a munkanélküliség az USA-ban 2 százalékról 25 százalékra nőtt. A világ össztermelése több mint 60 százalékkal esett vissza. Az osztrák bankokat is elérte a válság (1931)Európán belül először Ausztriát érte el a csődhullám 1931-ben. A Monarchia felbomlása után megmaradtak a hatalmas bankok Bécsben, de többségében csak olyan ügyfeleknek hiteleztek, akik a válság során először váltak fizetésképtelenné. Egymás után mentek csődbe a nagy bankok. Magyarország aranyra váltott (1931)A bécsi Creditanstalt összeomlása bankpánikot okozott Magyarországon is. Válságba került a Magyar Általános Hitelbank, ami 1931-re elvesztette alaptőkéjének nagy részét. 1931. július közepén háromnapos bankszünnapot rendeltek el, a betétkifizetéseket korlátozták. Augusztus 16-án bevezették az aranypengőt. Összeomlottak a valuták (1932)1931 nyarán összeomlott az egész közép-európai bankrendszer. 1931 őszén Nagy-Britannia letért az aranyalapról, ami a font leértékeléséhez vezetett, de enyhíteni tudták saját kereskedelmi nehézségeiket. A francia frank 1932 őszéig tartotta magát, a dollárt 1933 áprilisában értékelték le.

Férfiak nagyobb veszélyben

Brit kutatók megállapították, hogy a gazdasági világválság sokkal inkább károsítja a férfiak szellemi egészségét, mint a nőkét. Annak ellenére, hogy jóval több nő, mint férfi veszti el állását a válság miatt, azon férfiak, akik esetleges elbocsátásuk miatt aggódnak, sokkal fogékonyabbak a stresszre és depresszióra, mint a nők. „Ennek részben az a macsó felfogás az oka, miszerint a férfi a kenyérkereső” – mondta Dr. Brendan Burchell szociológus. „A nőkkel ellentétben, a férfiak kevésbé képesek magukat munkahelyükön kívül értékelni az iskola elvégzése és a nyugdíjba vonulás közti időszakban.” Burchell hozzátette: „Annak ellenére, hogy már néhány évtizede egyenlő munkalehetőségeket biztosítanak férfiaknak és nőknek egyaránt, a férfiak továbbra is úgy vélik férfiasságukon esik csorba, amennyiben állásuk veszélyeztetett.” Háromszáz brit alkalmazott elemzett adatait, egy több ezer emberrel végzett felmérés adataival kombinálva a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy amennyiben munkanélküli férfiak elfogadnak egy bizonytalan állást, úgy szellemi egészségi állapotuk nem javul. Ezzel szemben a munkanélküli nők szellemi egészsége javult, sőt helyreállt, még egy bizonytalan állás megszerzése esetén is.

Nagyot zuhant az álláskínálat

Egy év alatt drasztikusan csökkent a munkaerőigény, de szakmunkásokra, segédmunkásokra, ápolókra, takarítókra, adminisztrátorokra, értékesítőkre országszerte szükség lenne. Azonban az is kiderül,hogy a feldolgozóiparban és a kereskedelemben sem reménytelen elhelyezkedni. A cikk szerint annak aki a válság miatt veszítette el az állását,nemcsak a különféle internetes portálokon (ezek közül is leginkább a www.afsz.hu-n ) és börzéken érdemes körülnézniük, hanem érdemes regisztráltatniuk magukat a munkaügyi központnál.Főként az alacsonyabb végzettségű, szakképzett álláskeresőknek. Az ÁFSZ adatai szerint a nagyvállalatok munkaerőigénye februárban országosan 64 %-kal esett vissza a nem támogatott állások tekintetében tavaly februárhoz képest. Összesen húszezer üres állást jelentettek be a munkaadók a múlt hónapban, ezek kétharmadrészt nem támogatottak, harmadrészt pedig támogatottak. A kétféle, azaz a tisztán piaci alapon betöltetni kívánt és az elsősorban önkormányzatok által kínált munkakörök toplistája igencsak eltér egymástól. Az első helyen mindkét kategóriában a segédmunkásoknak, alkalmi munkásoknak szóló ajánlatok állnak nagy fölénnyel, de a támogatott munkakörök között őket az egyéb takarítók és az egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások, irodai adminisztrátorok, lakás- és intézménytakarítók, illetve az eladók követik. A nem támogatott munkakörök között azonban a második helyen a szociális ápoló, gondozó áll, de szükség lenne több száz eladóra, szakácsra és hentesre, mészárosra is. Véleményem szerint rendben, hogy kínálnak munkahelyeket, csak az a baj, hogy egyesek számára nem megfelelőek. Nem akarnak lealacsonyodni, hiszen ők főiskolát, egyetemet, szakiskolát stb. végeztek. Pedig,mondjuk ha lakásról, megélhetésről stb. van szó, akkor nem igazán kellene válogatni. Igaz, én se dolgoznék a végzettségemnél alacsonyabb munkakörben, de ismerjük azt a mondást, hogy "a szükség nagy úr". A másik probléma szerintem az, hogy sokan inkább a segélyeket válsztják, minthogy eljárjanak dolgozni. Ez számukra a könnyebb út, hiszen "ingyen" is hozzájutnak egy bizonyos összeghez, igaz nem mindig annyihoz, amennyire szükségük lenne. Ez főleg azokra érvényes, akiknek kevés munkával töltött idejük van és alacsony végzettséggel rendelkeznek.

Egyetemre űz a válság? A magyar hallgatók közül is sokan továbbtanulnának. De hogyan, ha a létszámokat nem növelik?

A brit felsőoktatási intézményekben 12-13 százalékkal növekedett a jelentkezők száma. A német egyetemeken is több mint kétmillió hallgató kezdett a mostani második félévben, amivel az ország átlépte a mintegy öt évvel ezelőtti álomhatárt. Elemzők szerint a recesszió miatt akar mindenki továbbtanulni.

A helyi felsőoktatási intézmények nem emelik a felvehető hallgatói létszámot, hiszen a keretszámok növelését nem támogatják állami forrásokkal. „Embertelen politika, ha tanulásra ösztönözzük a fiatalokat, majd amikor jelentkeznek valamelyik egyetemre, az orrukra vágjuk az ajtót” - mondta el a Diákok Nemzeti Uniójának elnöke, aki ugyan a hallgatói létszám növelését kérte a kormánytól, változás azonban nem történt a területen.

A magyar hallgatók közül is sokan inkább továbbtanulnának, hogy ezzel is javítsák munkaerő-piaci esélyeiket. Az FN-nek nyilatkozó karrier-tanácsadók szerint vannak olyan hallgatók, akik azért maradnak az iskolapadban, mert nincs kedvük még dolgozni. Sokan a válság miatt menekülnek bele egy újabb képzésbe, hiszen nem tudnak elhelyezkedni a végzettségükkel. Ők két dologban reménykednek: mire elvégzik az egyetemet, vége a recessziónak, vagy az új diplomájukkal találnak egy jó állást.

Nőtt a munkanélküliek száma Észak-Magyarországon

Egy hónap alatt közel öt és félezerrel nőtt a munkanélküliek száma az észak-magyarországi régióban, február végén összesen mintegy 106 ezer állástalan volt regisztrálva a regionális munkaügyi központnál, a nyilvántartott álláskeresők aránya alapján számított ráta 20,5 százalék volt. Az év második hónapjában összességében 105 ezer 877 ember volt állás nélkül, csaknem 5,4 ezerrel több mint januárban, az elmúlt év hasonló időszakához képest pedig 7,3 százalékkal több. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 66,5 ezer, Hevesben 20,1 ezer, míg Nógrádban 19,2 ezer munkanélkülit tartott nyilván a munkaügyi központ februárban. A nyilvántartott álláskeresők alapján számított munkanélküliségi ráta a régióban az év második hónapjában 20,5 százalékos volt, januárban ennél 1 százalékponttal kevesebb, 19,5 százalékos. Az ország minden ötödik munkanélkülije az észak-magyarországi régió megyéiből kerül ki.