"A KSH munkanélküliségről szóló adatai nem a valóságot ábrázolják, így a magyar társadalom még mindig nincsen tisztában azzal, hogy mennyi azon polgárok száma, akiknek nincsen munkája a kormányzat munkaadókat sújtó intézkedései következtében. Ugyanis a regisztrált munkanélküliek száma 130 ezer fővel több, mint amit KSH kimutat. A KSH nem a valós adatokat összegzi csak kérdőívekkel keresi meg a munkanélkülieket."
A hírek szerint:
- legmagasabb munkanélküliségű terület Magyarországon: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye
- a regisztrált munkanélküliek közül többen válaszolnak úgy a KSH kérdezőbiztosainak, hogy nem keresnek rendszeresen és aktívan munkát
- ők inkább az inaktívak között szerepelnek, annak ellenére, hogy nincsen munkájuk
- a KSH munkanélküliségi létszáma fele a regisztráltnak
- azokat, akiknek a megkérdezés előtti héten legalább egyórányi jövedelme volt, foglalkoztatottként veszi számításba a statisztika
- azok, akiknek nem volt jövedelemszerző tevékenységük, de a munkanélküliknél felsoroltaknak sem felelnek meg, inaktívaknak számítanak
Számomra ezek a sorok elég megdöbbentőek. A KSH adatai alapján is nagyon sok munkanélküli él hazánkban, rengetegen állás nélkül maradtak a válság hatására. Ezen felül még kiderül, hogy ezek az adatok nem felelnek meg a valóságnak, és a meglévő kimutatásokon túl még 130ezer fő van/került ilyen helyzetben/be. A munkanélküliség egyre nő... Valaminek történnie kellene...
Hogyan befolyásolja a munkanélküliség definíciója a munkanélküliek létszámának megállapítását? Hogyan lehet kideríteni a munkanélküliek "tényleges" létszámát? Milyen eszközei vannak a foglalkoztatáspolitikának a munkanélküliség csökkentésére? Kurzusvezető
VálaszTörlésbecslések szerint 600 ezer lehet azoknak a száma, akik a fehér gazdaságot tekintve munkanélkülinek számítanak, azaz 600 ezer azoknak a száma, akik a fekete gazdaságot "gyarapítják", ez kb. a GDP 30-40%-át jelenti. Létezik ún. rejtett munkanélküliség is: azoknak a táborát jelenti, akik tartósan munkanélküliek, de recesszió idején fel-felbukkanak a munkerőpiacon, így újra regisztráltakká válhatnak egy idő után, ezzel növelve a hivatalos statisztikai adatokat, ami a munkanélküliségi rátára vonatkozik. Ez a jelenség főleg az alacsonyan kvalifikált munkaerőt érinti, közöttük is kiemelten a romákat.
VálaszTörlésA hozzászólást olvasva felmerült bennünk az, hogy vajon miért járnak vissza időről időre a munkaügyi központokba ezek az emberek regisztráltatni magukat? Azért, mert érdekük fűződik hozzá. A törvényi szabályozások "terelik" vissza őket. Mi, mint leendő szociális munkások, úgy gondoljuk, hogy ez a rendszer elég hibásan működik. Az álláskeresők mindig csak vissza- vissza járnak, munkát alig kapnak. Elfogadható munkalehetőséget nem tudnak felkínálni nekik. Sokan kihasználják a segélyezési rendszert, mivel nagyon alacsonyak a munkabérek és a munkáltatónak a munkaerő sokba kerül, sok járulékot kell fizetni utána, ezért nem érdeke, hogy bejelentve foglalkoztassa.
VálaszTörlésPontosan milyen érdekek vezérlik ezeket az embereket? Mit kapnak "cserébe" a regsiztrációért?
VálaszTörlésVonzó számukra az ingyenes képzési lehetőség minimálbér fejében, a közmunka programban való részvétel és a segélyre való jogosultság feltétele is az, hogy regisztráltassák magukat.
VálaszTörlés