Krízisévek

Fekete csütörtök (1929. október 24.)A New York-i tőzsdén túlértékelték a részvényeket. A betéttulajdonosok a bankok csődjétől tartva pénzüket tömegesen akarták kivenni, és a bankok tönkrementek. A részvényárfolyamok hirtelen zuhanása hatalmas pánikot okozott: 15 milliárd dollár volt a veszteség. Csődhullám és munkanélküliség (1930)Az amerikai bankok nem hiteleztek a vállalkozásoknak, több csődhullám söpört végig az Egyesült Államokon. 1930 telén a bankok többsége csődöt jelentett. 1932–33 fordulóján a munkanélküliség az USA-ban 2 százalékról 25 százalékra nőtt. A világ össztermelése több mint 60 százalékkal esett vissza. Az osztrák bankokat is elérte a válság (1931)Európán belül először Ausztriát érte el a csődhullám 1931-ben. A Monarchia felbomlása után megmaradtak a hatalmas bankok Bécsben, de többségében csak olyan ügyfeleknek hiteleztek, akik a válság során először váltak fizetésképtelenné. Egymás után mentek csődbe a nagy bankok. Magyarország aranyra váltott (1931)A bécsi Creditanstalt összeomlása bankpánikot okozott Magyarországon is. Válságba került a Magyar Általános Hitelbank, ami 1931-re elvesztette alaptőkéjének nagy részét. 1931. július közepén háromnapos bankszünnapot rendeltek el, a betétkifizetéseket korlátozták. Augusztus 16-án bevezették az aranypengőt. Összeomlottak a valuták (1932)1931 nyarán összeomlott az egész közép-európai bankrendszer. 1931 őszén Nagy-Britannia letért az aranyalapról, ami a font leértékeléséhez vezetett, de enyhíteni tudták saját kereskedelmi nehézségeiket. A francia frank 1932 őszéig tartotta magát, a dollárt 1933 áprilisában értékelték le.