A munkanélküliség: történeti áttekintés

Magyaroroszág a rendszerváltást követően a szocialista országok fizetésképtelensége miatt az export piacok 1/3-át elvesztette. A gazdaságot ért negatiív hatások eredményeként a munkaerőpiac is megingott. A munkanélküliségről szóló adatok először 1986-ban láttak napvilágot, bár akkor még a szakemberek sem tudták, hogy a munkanélküliség problémája olyan mértékben meg fog nőni, hogy az akkori foglalkoztatáspolitika képtelenné válik annak kezelésére. 1990. januárban 23 ezer fő munkanélkülit tartottak nyilván. Azt követően fokozatosan, majd 1991-től rohamosan nőtt a munkanélküliek száma. 1989 és 1992 között a munkahelyek közel 30 %-a megszűnt, csaknem 1 millió ember veszítette el az állását. A regisztrált munkanélküliek száma Magyarországon 1993. februárban tetőzött, összesen 705.032 főt tartottak nyilván a Munkaügyi Központokban. Az ezt követő években a munkanélküliség valamelyes mérséklődött. Emelkedés kizárólag a pályakezdők csaknem 3 ezer fős növekedése miatt történt. A munkanélküliség mind anyagilag, mind pszichésen jelentősen megnehezíti mind az egyén, mind a család mindennapjait. Megszüntetésére nincs mód, de minden gazdaság alapvető feladata a munkanélküliség kezelése, a velejáró feszültségek enyhítése. Forrás: www.hrportal.hu