Milyen eszközei vannak a foglalkoztatáspolitikának a munkanélüliség csökkentésére?

• Képzés

A munkaerőpiacra való visszatérés vagy beilleszkedés elősegítésének különösen fontos eszköze a képzés. A foglalkoztatási szolgálat képzési programjai azonban ma elsősorban a pályakezdő fiatalok képzésére irányulnak, és az iskolarendszerű képzésben megszerzett ismeretek kiegészítésének eszközét jelentik. Az iskolarendszerű képzés rugalmatlansága és a gazdaság igényeihez való nem kellő alkalmazkodása miatt az iskolából kilépő fiatalok jelentős része nem rendelkezik azokkal az ismeretekkel és készségekkel, amelyek a munkaerő-piaci beilleszkedéshez szükségesek, ezért az elhelyezkedni nem tudó pályakezdők a foglalkoztatási szolgálat által szervezett képzések keretében sajátítják el azokat. A képzések tehát jellemzően a középiskolai végzettség birtokában megszerezhető kiegészítő ismeretekre irányulnak, és inkább az egyéni tanulási ambíciók kielégítését szolgálják, semmint a leghátrányosabb helyzetűek foglalkoztathatóságának javítását. A képzetlen, gyakran tanulási nehézségekkel küzdő és motiválatlan csoportok esetében a munkaerőpiacra való beilleszkedés elősegítéséhez egyrészről gyakorlatorientált (a kereső munkával összekötött, a vállalkozások és a foglalkoztatási szolgálat tartós együttműködésére épülő) képzési formákra van szükség, másfelől az egyéni szükségletekhez igazított támogató szolgáltatásokra és tanácsadásra.

• Állásközvetítés

Az álláskeresők számára az ÁFSZ munkaközvetítői szolgáltatásokat nyújt. E szolgáltatás hatékonyságát és eredményességét döntően befolyásolja, hogy a munkaerő-piaci szervezet megfelelő kapcsolatrendszerrel rendelkezik-e a helyi munkaerőpiacon, vannak-e információi a helyi vállalkozások munkaerő-keresletéről, és kellően megbízható közvetítői szolgáltatást épített-e ki, amely bizalmat kelt a dolgozók körében. A sikeres közvetítéshez egyfelől átfogó munkaerő-fejlesztés, másfelől a foglalkoztatói igények ismerete szükséges. A jelenlegi szolgáltatást azonban mindkét területen súlyos hiányosságok jellemzik. Továbbá, az ÁFSZ részesedése a közvetítések piacán területenként eltérő. Általában elmondható, hogy minél nagyobb a település, a piacon lévő üres állásoknak annál kisebb része kerül a munkaügyi központok látókörébe. A munkaadók főként hirdetések és személyes ajánlások alapján vesznek fel új dolgozót, és csak harmadsorban fordulnak munkaerőigényeikkel az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz. Emellett is elmondható, hogy a szolgálat sikeresen elégíti ki a képzetlen munkaerő iránti tömegesen jelentkező igényeket, ugyanakkor kevéssé hatékonyan kezeli az egyedi igényeket. Bár az utóbbi években a munkaadók egyre gyakrabban veszik igénybe az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaerő-közvetítői tevékenységét, e javulás ellenére 2002-ben 100 regisztrált munkanélkülire 12,9 bejelentett üres álláshely jutott.

• Közhasznú munka

A tartósan munkanélküliek átmeneti foglalkoztatását, munkavégző képességük fenntartását segítő támogatási forma a közhasznú foglalkoztatás. A közhasznú munkát többnyire az önkormányzatok szervezik, általában a települések kommunális feladatainak ellátására. Az egyes kiválasztott személyek átlagosan évi 3-6 hónapra kaptak megbízást, ami minimális hozzájárulást jelent létfenntartási költségeikhez. Az elmúlt években országszerte indultak olyan programok, amelyek a közhasznú munkát képzéssel, tanácsadással társítva arra tettek kísérletet, hogy a résztvevőket alkalmassá tegyék a másodlagos, illetve elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésre. Az e programokkal szerzett tapasztalatok összességében azt mutatják, hogy a munkaerőpiacról tartósan kiszorult rétegek munkavégző képességének megújítása és a munkaerőpiacra való visszailleszkedésük elősegítése a jelenleginél komplexebb, egyénekre szabottabb eljárásokat, másrészt a regionális gazdaságfejlesztési programokba beágyazott megoldásokat igényel.

• Bértámogatás

A bértámogatások célja a foglalkoztatás bővítése, különösen a tartósan munkanélküliek körében. A bértámogatás a legalább hat hónapja (pályakezdő fiatalok esetében három hónapja) munkanélküli személyek után vehető igénybe. A munkaadók részére nyújtható támogatás azzal kívánja ösztönözni a munkáltatókat munkanélküliek, fiatal pályakezdők alkalmazására, hogy az e személyeknek fizetett munkabér 50-90 %-át megtéríti a munkaadónak. A támogatás maximum egy évre adható és a munkáltatót egy év továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli. 2001-ben a foglalkoztatási szolgálat mintegy 48 ezer ember foglalkoztatásához nyújtott támogatást.

• Ifjúsági programok

1996 óta speciális aktív munkaerő-piaci programok működnek a pályakezdők számára. A legfontosabb céljuk az, hogy a fiatalok segítséget kapjanak munkatapasztalat megszerzéséhez, a munkaadóknak legfeljebb 12 hónapra nyújtott bértámogatás révén. A támogatás lejártát követően a munkaadók a támogatási időszakkal megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli. Minden évben több tízezer pályakezdő vesz részt ezekben a programokban, illetve más aktív munkaerő-piaci programokban. A pályakezdők hagyományosan felülreprezentáltak a munkaerő-piaci célú képzésekben és alulreprezentáltak a közmunka programokban. A fiatalok egy jelentős része nem csak azért vesz részt munkaerő-piaci képzésben, hogy ezáltal könnyebben beilleszkedjen a munkaerőpiacra, hanem azért is, hogy felkészüljön és javítsa esélyeit a nappali felsőfokú oktatásban való részvételre.

Összességében elmondható, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat az aktív eszközök működtetésével, szolgáltatásaival jelentősen és eredményesen hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez. Az elmúlt évben a munkaügyi szervezet a regisztrált munkanélküliek közül minden ötödiknek az elhelyezkedését tudta biztosítani. Az intézkedések azonban csak a munkanélküliek bizonyos csoportjait érik el, miközben a szolgáltatások döntő része gyakran nem jut el a munkaerőpiacról kirekesztődött, leghátrányosabb helyzetű csoportokhoz. Ez rávilágít arra, hogy személyre szabott, a leghátrányosabb helyzetűek igényeihez és lehetőségeihez igazodó foglalkoztatási szolgáltatásokra van szükség. Jelenleg e csoportokat a nem kormányzati szervezetek által működtetett "alternatív" munkaerő-piaci szolgáltatások célozzák meg.

(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)