Nyomor, éhezés és munkanélküliség. Valóban ez a jövő?

Szakértők szerint, a mostani válság nagyban hasonlít az 1929-es gazdasági világválsághoz. Ha ez így van akkor az elkövetkezendő időszakot, nyorom, éhezés és munkanélküliség jellemzi. A munkanélküliség már szinte napról napra így is csúcsokat döntöget. Valóban ez a jövő vár ránk? Ma már egyre többen azt kérdezgetik, vajon a mostani válság is hasonló nyomorba dönti-e a dolgozókat, családokat, egyéneket. Az optimista emberek szerint nem lesz ekkora a válság, a pesszimisták óvatosan annyit mondanak, hogy ha a válság valóban ekkora méretű lesz, akkor az alsó rétegek fogják megfizetni a válság árát. Az 1929-33-as válság pusztító hatású volt. Az emberek nyomorogtak. Amerikában éhező tízezrek botorkáltak az utakon munkát és élelmet keresve. Európában sem volt sokkal jobb a helyzet, családok százezreinek létfenntartása került veszélybe. Hazánkban az export a válság hatására szinte teljesen megszűnt, a mezőgazdaságból élők eladósodtak, az ipari termelés 20 százalékkal esett vissza. 1934-ben Németország és Magyarország között létrejött az agrártermékek exportja, emellett államilag finanszírozott közmunkával és fegyverkezéssel próbálták enyhíteni az ínséges időt. Ám elemzők szerint Magyarország számára ez nem jelentett kiutat a válságból. Azt, hogy ez valóban most is így lesz, azt senki nem tudja, de az biztos, hogy az akkori válság nagyon hasonló a mostanihoz, és Kelet-Magyarország egy része már éhezik. Ha a most szociális juttatások csökkentésre kerülnek annak beláthatatlan következményei lehetnek. Valóban ez lesz a jövő?

A gazdasági válság beteggé tesz?

Az osztrák pszichoterápiai szövetség (ÖBVP) a gazdasági válság és a jövőtől való félelem kutatása során úgy találta: az emberek néhány csoportja különösen veszélyeztetett, hogy a világban végbemenő válság hatására pszichésen megbetegedjen.

"Az embereknek két csoportja van, amelyek a gazdasági ínség idején különösen veszélyeztetett, hogy pszichésen megbetegedjen: a szegénység által veszélyeztetett vagy eleve szegény emberek és azok, akik a gazdasági helyzet révén kritikus helyzetbe kerülnek" - mondta az ÖBVP elnöke.

Az aktuális gazdasági válság révén ezeknek az emberek még jobban elveszítik egzisztenciális biztonságukat és még nehezebbé válik az ezzel kapcsolatos problémák orvoslása. Ennek következményeként felléphetnek önértékelési- és félelmi zavarok, depresszió, társadalmi visszavonulás és erőszak.

A munkahely elvesztése, az adósságok, cégcsődök és a társadalmi presztízs elvesztése is megtámadja az egyén identitását. A munka, a vállalat, a saját életmű része a "bővített Énnek" és része a saját identitásnak. Ha ennek csak egyes részei megtörnek, ez az egész személyiség megingásához vezethet, melynek következményeképp pszichés válság alakulhat ki - vélik a pszichológusok.

A pszichoterapeutai gyakorlatban ebben az összefüggésben súlyos önértékelési és érzelmi válságokat figyelünk meg, amely masszív bűnösségi érzéssel és kudarcfélelemmel, rossz közérzettel társul, gyakori a kábítószerbe menekülés - nyilatkozta a kutatással kapcsolatban az ÖBVP elnöke.

A WHO már az elmúlt októberben figyelmeztetett, hogy a globális pénzügyi válság fokozott pszichés válsághoz fog vezetni. A pszichoterápiában még nincsenek konkrét adatok, de a szövetség álláspontja szerint a kockázat, hogy a pszichés betegségek az öngyilkossági arány emelkedjen, igen magas. Nem csupán a jelenlegi gazdasági válság az egyetlen oka a depresszióknak és öngyilkossági gondolatoknak, de az életproblémák összességükben hatnak - vélik a szakértők. ebben az esetben a válság lehet akár az "utolsó csepp a pohárban".

[Forrás: OrienPress Hírügynökség]

Sajnos már elindulása előtt problémás a 4+1 napos munkahelymegtartó program

Még el sem indult a szociális tárca munkahelymegtartást célzó programja, de már problémák merültek fel a konstrukcióval kapcsolatban. A társadalmi megújulás operatív program alfejezeteként működő pályázatok elméletileg április első hetében startolnak és 20 milliárd forintos keretet biztosítanának a mikro- és kisvállalkozások, 10 milliárd forintot pedig a közepes és nagyvállalatok számára. A konstrukció a 4+1 napos foglalkoztatást, illetve a munkaerő képzését kötné össze, az utóbbi költségeit pedig 80%-ban fedezné. A tervezet több eleme is előnytelen lehet a vállalkozások számára. A legnagyobb probléma az, hogy a gazdálkodó szervezeteknek legalább a támogatási időszak kétszereséig kell a programban részt vevő munkavállalókat (tovább)foglalkoztatniuk. A cégek többsége elzárkózik ez elől . További gond, hogy a fennmaradó 20%-os önrészt a vállalkozások nem fedezhetnék szakképzési hozzájárulásukból, emellett a 3000 forintban maximált fajlagos óradíjat is 1200 forintra módosította a tárca. Így lehetetlen kisebb csoportokat indítani, mert nem jön ki a képzés ára, a drágább, komplex képzési formák pedig eleve kiesnek. Az általános gyakorlat szerint a vállalkozások a képzéssel járó adminisztrációt is a felnőttképző cégre hárítják, így előnyben részesülnek a tőkeerős, kiterjedt kapcsolati hálózattal rendelkező cégek . felnőttképző cégek ugyan érdeklődnek a lehetőségek iránt, de csak olyan konstrukciókban hajlandók részt venni, ahol a tananyagfejlesztésre, illetve a meglévő akkreditált program átvételére fordított befektetésük megtérül. A befektetés mértéke fejlesztés esetén 100-200 000 forinttól több millió forintig terjedhet .

Újabb pozitív hírmorzsák

Az egyre erősödő válságot egyre nehezebben viselik az emberek, azonban ismét érkeztek pozitív hírek is a sok rossz mellet. Remélhetőleg az újabb álláslehetőségek sokak számára stabil megélhetéshez fognak vezetni.

Az új álláslehetőségek:

• A British Petroleum (BP) olajipari tröszt mintegy 1000 embert foglalkoztató szolgáltatóközpontot fog létrehozni Budapesten. Richard Hookway, a BP finomító és marketing üzletágának pénzügyi vezetője elmondta: a budapesti szolgáltatóközpont nem egyszerű call center lesz, hanem átfogó szolgáltatásokat nyújt majd az ügyfeleknek mind az üzleti, mind a pénzügyi kapcsolatok területén. A pénzügyi vezető arra kitérő választ adott, hogy mekkora összegbe kerül a szolgáltatóközpont létrehozása.
• A Daimler a jövő év végére elkészülő kecskeméti gyárába idén az év közepén kezdi meg a munkavállalók toborzását - közölte Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere. Elmondta: az első körben 300 emberre tart igényt a Daimler, akik várhatóan a kecskeméti üzem középvezetői posztjait fogják betölteni, a későbbiekben ők tanítják majd be az újakat. A nagyobb munkaerő-toborzás 2010 végén indul - tette hozzá az alpolgármester, aki az önkormányzatnál a beruházással kapcsolatos döntéseket koordinálja. Szemereyné Pataki Klaudia elmondta: a 800 millió eurós beruházással felépülő Mercedes gyár közel 2.500 dolgozónak biztosít majd munkahelyet. Jelentős beszállítási volumennel számolhatnak a gyárüzemeltetésbe és a kiszolgálásba (például a karbantartásba, a szolgáltatásokba) bekapcsolódó vállalkozások.

Válságkezelési javaslat

A Magyar Építőanyagipari Szövetség hétfőn egy levelet küldött több politikushoz, melyben az építőipari válságkezelési javaslat elfogadását kérte. Kérésüket azzal indokolták, hogy az építőiparban dolgozók közül több százezren fogják elveszíteni a munkájukat, az építőipar megbénulásának hatására. Az aláíró szervezetek szerint a kialakult kormányválság, a szakmát sújtó különböző politikai és gazdasági nyilatkozatok, bejelentések csak tovább nehezítik az építőipar meredek esését. Eközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2008. december és 2009. február között 378 ezer főre emelkedett a munkanélküliek száma Magyarországon. Ez időszak alatt a munkanélküliségi ráta 8-ról, 9,1 %-ra nőtt. forrás: www.delmagyarorszag.hu

Krízisévek

Fekete csütörtök (1929. október 24.)A New York-i tőzsdén túlértékelték a részvényeket. A betéttulajdonosok a bankok csődjétől tartva pénzüket tömegesen akarták kivenni, és a bankok tönkrementek. A részvényárfolyamok hirtelen zuhanása hatalmas pánikot okozott: 15 milliárd dollár volt a veszteség. Csődhullám és munkanélküliség (1930)Az amerikai bankok nem hiteleztek a vállalkozásoknak, több csődhullám söpört végig az Egyesült Államokon. 1930 telén a bankok többsége csődöt jelentett. 1932–33 fordulóján a munkanélküliség az USA-ban 2 százalékról 25 százalékra nőtt. A világ össztermelése több mint 60 százalékkal esett vissza. Az osztrák bankokat is elérte a válság (1931)Európán belül először Ausztriát érte el a csődhullám 1931-ben. A Monarchia felbomlása után megmaradtak a hatalmas bankok Bécsben, de többségében csak olyan ügyfeleknek hiteleztek, akik a válság során először váltak fizetésképtelenné. Egymás után mentek csődbe a nagy bankok. Magyarország aranyra váltott (1931)A bécsi Creditanstalt összeomlása bankpánikot okozott Magyarországon is. Válságba került a Magyar Általános Hitelbank, ami 1931-re elvesztette alaptőkéjének nagy részét. 1931. július közepén háromnapos bankszünnapot rendeltek el, a betétkifizetéseket korlátozták. Augusztus 16-án bevezették az aranypengőt. Összeomlottak a valuták (1932)1931 nyarán összeomlott az egész közép-európai bankrendszer. 1931 őszén Nagy-Britannia letért az aranyalapról, ami a font leértékeléséhez vezetett, de enyhíteni tudták saját kereskedelmi nehézségeiket. A francia frank 1932 őszéig tartotta magát, a dollárt 1933 áprilisában értékelték le.

Férfiak nagyobb veszélyben

Brit kutatók megállapították, hogy a gazdasági világválság sokkal inkább károsítja a férfiak szellemi egészségét, mint a nőkét. Annak ellenére, hogy jóval több nő, mint férfi veszti el állását a válság miatt, azon férfiak, akik esetleges elbocsátásuk miatt aggódnak, sokkal fogékonyabbak a stresszre és depresszióra, mint a nők. „Ennek részben az a macsó felfogás az oka, miszerint a férfi a kenyérkereső” – mondta Dr. Brendan Burchell szociológus. „A nőkkel ellentétben, a férfiak kevésbé képesek magukat munkahelyükön kívül értékelni az iskola elvégzése és a nyugdíjba vonulás közti időszakban.” Burchell hozzátette: „Annak ellenére, hogy már néhány évtizede egyenlő munkalehetőségeket biztosítanak férfiaknak és nőknek egyaránt, a férfiak továbbra is úgy vélik férfiasságukon esik csorba, amennyiben állásuk veszélyeztetett.” Háromszáz brit alkalmazott elemzett adatait, egy több ezer emberrel végzett felmérés adataival kombinálva a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy amennyiben munkanélküli férfiak elfogadnak egy bizonytalan állást, úgy szellemi egészségi állapotuk nem javul. Ezzel szemben a munkanélküli nők szellemi egészsége javult, sőt helyreállt, még egy bizonytalan állás megszerzése esetén is.

Nagyot zuhant az álláskínálat

Egy év alatt drasztikusan csökkent a munkaerőigény, de szakmunkásokra, segédmunkásokra, ápolókra, takarítókra, adminisztrátorokra, értékesítőkre országszerte szükség lenne. Azonban az is kiderül,hogy a feldolgozóiparban és a kereskedelemben sem reménytelen elhelyezkedni. A cikk szerint annak aki a válság miatt veszítette el az állását,nemcsak a különféle internetes portálokon (ezek közül is leginkább a www.afsz.hu-n ) és börzéken érdemes körülnézniük, hanem érdemes regisztráltatniuk magukat a munkaügyi központnál.Főként az alacsonyabb végzettségű, szakképzett álláskeresőknek. Az ÁFSZ adatai szerint a nagyvállalatok munkaerőigénye februárban országosan 64 %-kal esett vissza a nem támogatott állások tekintetében tavaly februárhoz képest. Összesen húszezer üres állást jelentettek be a munkaadók a múlt hónapban, ezek kétharmadrészt nem támogatottak, harmadrészt pedig támogatottak. A kétféle, azaz a tisztán piaci alapon betöltetni kívánt és az elsősorban önkormányzatok által kínált munkakörök toplistája igencsak eltér egymástól. Az első helyen mindkét kategóriában a segédmunkásoknak, alkalmi munkásoknak szóló ajánlatok állnak nagy fölénnyel, de a támogatott munkakörök között őket az egyéb takarítók és az egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások, irodai adminisztrátorok, lakás- és intézménytakarítók, illetve az eladók követik. A nem támogatott munkakörök között azonban a második helyen a szociális ápoló, gondozó áll, de szükség lenne több száz eladóra, szakácsra és hentesre, mészárosra is. Véleményem szerint rendben, hogy kínálnak munkahelyeket, csak az a baj, hogy egyesek számára nem megfelelőek. Nem akarnak lealacsonyodni, hiszen ők főiskolát, egyetemet, szakiskolát stb. végeztek. Pedig,mondjuk ha lakásról, megélhetésről stb. van szó, akkor nem igazán kellene válogatni. Igaz, én se dolgoznék a végzettségemnél alacsonyabb munkakörben, de ismerjük azt a mondást, hogy "a szükség nagy úr". A másik probléma szerintem az, hogy sokan inkább a segélyeket válsztják, minthogy eljárjanak dolgozni. Ez számukra a könnyebb út, hiszen "ingyen" is hozzájutnak egy bizonyos összeghez, igaz nem mindig annyihoz, amennyire szükségük lenne. Ez főleg azokra érvényes, akiknek kevés munkával töltött idejük van és alacsony végzettséggel rendelkeznek.

Egyetemre űz a válság? A magyar hallgatók közül is sokan továbbtanulnának. De hogyan, ha a létszámokat nem növelik?

A brit felsőoktatási intézményekben 12-13 százalékkal növekedett a jelentkezők száma. A német egyetemeken is több mint kétmillió hallgató kezdett a mostani második félévben, amivel az ország átlépte a mintegy öt évvel ezelőtti álomhatárt. Elemzők szerint a recesszió miatt akar mindenki továbbtanulni.

A helyi felsőoktatási intézmények nem emelik a felvehető hallgatói létszámot, hiszen a keretszámok növelését nem támogatják állami forrásokkal. „Embertelen politika, ha tanulásra ösztönözzük a fiatalokat, majd amikor jelentkeznek valamelyik egyetemre, az orrukra vágjuk az ajtót” - mondta el a Diákok Nemzeti Uniójának elnöke, aki ugyan a hallgatói létszám növelését kérte a kormánytól, változás azonban nem történt a területen.

A magyar hallgatók közül is sokan inkább továbbtanulnának, hogy ezzel is javítsák munkaerő-piaci esélyeiket. Az FN-nek nyilatkozó karrier-tanácsadók szerint vannak olyan hallgatók, akik azért maradnak az iskolapadban, mert nincs kedvük még dolgozni. Sokan a válság miatt menekülnek bele egy újabb képzésbe, hiszen nem tudnak elhelyezkedni a végzettségükkel. Ők két dologban reménykednek: mire elvégzik az egyetemet, vége a recessziónak, vagy az új diplomájukkal találnak egy jó állást.

Nőtt a munkanélküliek száma Észak-Magyarországon

Egy hónap alatt közel öt és félezerrel nőtt a munkanélküliek száma az észak-magyarországi régióban, február végén összesen mintegy 106 ezer állástalan volt regisztrálva a regionális munkaügyi központnál, a nyilvántartott álláskeresők aránya alapján számított ráta 20,5 százalék volt. Az év második hónapjában összességében 105 ezer 877 ember volt állás nélkül, csaknem 5,4 ezerrel több mint januárban, az elmúlt év hasonló időszakához képest pedig 7,3 százalékkal több. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 66,5 ezer, Hevesben 20,1 ezer, míg Nógrádban 19,2 ezer munkanélkülit tartott nyilván a munkaügyi központ februárban. A nyilvántartott álláskeresők alapján számított munkanélküliségi ráta a régióban az év második hónapjában 20,5 százalékos volt, januárban ennél 1 százalékponttal kevesebb, 19,5 százalékos. Az ország minden ötödik munkanélkülije az észak-magyarországi régió megyéiből kerül ki.

Politikai patthelyzet Magyarországon

Vajon mennyire hat ki ez a hirtelen lemondása Gyurcsány Ferencnek az amúgy is válságban lévő Magyarországra?

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök váratlan lemondási szándéknyilatkozata politikai zűrzavart okoz a gazdasági válság által amúgy is szorongatott Magyarországon - írta a The Wall Street Journal hétfőn.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök váratlan lemondási szándéknyilatkozata politikai zűrzavart okoz a gazdasági válság által amúgy is szorongatott Magyarországon - írta a The Wall Street Journal hétfőn. Az egykor népszerű, szabadpiaci szemléletű kormányfő támogatottsága hónapok óta csökken, miközben az ország heveny pénzügyi válsággal küzd - írta a vezető amerikai gazdasági napilap Politikai patthelyzet Magyarországon című cikkében. Az újság szerint az a fő kérdés, mennyire kell a megszorító intézkedéseket erőltetni, hogy az ország pénzügyileg magára találjon.A lap azt írta, Gyurcsány Ferencnek, aki gazdag üzletemberből vált politikussá, nincs egyértelmű utóda. Elemzők szerint lemondási ajánlata taktikai húzás lehet azzal a céllal, hogy jobb alternatíva híján saját maga mögött egyesítse széttöredezett pártját. Az újság azt is megjegyezte, hogy a miniszterelnök vasárnap kijelentette, döntése a lemondásról végleges.

Amennyiben távozik, Gyurcsány Ferenc lesz a legnagyobb áldozat a pénzügyi válságban, amely miatt már az izlandi és a lett kormány is megbukott. A kormányfő lemondása világossá teszi, mekkora nyomás nehezedik a válság miatt a leggyengébb országokra. A lépés egyben felfedi az egyre növekvő nézetkülönbségeket a magyarországi reformokról, miközben a kormány nem engedhet meg további szociálpolitikai túlköltekezéseket.A kormányfő politikailag két tűz közé került: az egyik oldalról a parlament reformista tagjai gyakorolnak rá nyomást, akik a nyugdíjak és más tételek drasztikusabb csökkentését sürgetik a költségvetés rendbetétele érdekében, míg a másik oldalon azok a szocialista képviselők állnak, akik nagy mértékben támaszkodnak a nyugdíjasok és az állami alkalmazottak támogatására.A lap megjegyezte: Gyurcsány Ferenc azon javaslata után, hogy a Nyugat segítse ki a bajba jutott kelet-európai gazdaságokat, Magyarország egyedülállónak és gyöngének látszik.Az országnak nincs pénze. A hitelek tavaly októberi globális befagyása után Magyarország nem tudta eladni államkötvényeit a deficit finanszírozására. Arra kényszerült, hogy 25 milliárd dolláros hitelszerződést kössön a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és a Európai Unióval. A politikai felfordulás várhatóan meg fogja rázni a hazai pénzügyi piacokat.A szocialisták valószínűleg nem tudnak új miniszterelnököt találni - mondta az újságnak Magyar Kornélia, a Progresszív Politikai Elemző és Tanácsadó Intézet igazgatója. Véleménye szerint elképzelhető, hogy a párt független szakértői kormány megalakítását fogja javasolni a 2010-es választásokig terjedő időszakra, de nagyobb az esélye annak, hogy Gyurcsány Ferenc a miniszterelnöki székben marad.

Autóvásárlási tendenciák

Ebben az évben még olyan kondíciókkal lehet autót vásárolni, amilyenekkel sokáig nem lehet majd autóhoz jutni, így akinek megvan a szükséges fedezete, jobban jár, ha előre hozza a járművásárlást, mintha jövő tavaszra halasztaná - közölte az InfoRádióval a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke. Gablini Gábor kifejtette: nagy többletkészletek vannak, és azoknak a járműveknek nagy részét még 240 forintos euróárfolyammal hozták be az országba, így egy jó finanszírozási formát választva jelentős összeg megtakarítható. Az európai trendekhez képest a magyar autópiac jól teljesít - emelte ki a szervezet elnöke. Gablini Gábor mindezt azzal támasztotta alá, hogy novemberig a tavalyi esztendőhöz képest 8,3 százalékkal csökkent az értékesítés, miközben Nyugat Európa legtöbb országában 10 százalék feletti, és nem ritka a 30-40 százalékos visszaesés sem.A magyar piacon egy egészségesebb struktúra alakult ki, hiszen döntően azok a cégek és személyek vesznek autót, akik ténylegesen rendelkeznek a fedezettel - mondta Gablini Gábor.A szakma szerint a válság hatásai jövőre lesznek érezhetőek, és az idei 170 ezerről 150 ezerre fog csökkeni a személy- és haszonjárművek eladása - közölte a szervezet elnöke. Hozzátette: a várakozások szerint 2009 lesz a mélypont, majd 2010 második felétől növekedést várnak.

Kiket érint leginkább a válság Magyarországon?

A középréteg lesz az érintett. A gazdasági válság és következményei leginkább a középréteget fogják érinteni, tájékoztat Dr. Fábián Attila, a Nyugat-magyarországi Egyetem közgazdaságtudományi karának docense. A gazdagokat nem érinti. A gazdag felső réteg, a szintén 4 - 500 ezerre tehető réteg olyan nagyságú vagyonnal rendelkezik, hogy őket sem fogja érinteni a válság. Középpolgárságot és -nyugdíjasokat viszont igazán érinteni fogja, azaz a középosztály alsó részét. Ide tartoznak a középpolgárság alsó harmada, a középszinten élő nyugdíjasok valamint a kis- és középvállalkozók. 500 ezer ember nyomorog. A társadalmi csoportok szemszögéből nézve a nagyon szegényeket - ez kb. 4-500.000 embert jelent Magyarországon - nem érinti a gazdasági válság. Ők már a nyomor küszöbén élnek és nyomor és nyomor között már nem éreznek különbséget, fejti ki Fábián.

Autókereskedők-roncsprogram

Szüleim autókereskedéssel foglalkoznak több mint 10éve, így nagyon mélyen érint a válság autóiparra kiterjedő ága. Köztudott, hogy rengetegen vesztették el a munkájukat az ipari dolgozók közül, de sajnos az autószalonok vezetői, kereskedői is nagyon rossz helyzetben vannak. Saját tapasztalatom, hogy még pár éve hemzsegtek az emberek a szalonokban, mára alig lehet látni 1-2 érdeklődött. A betérők is főként arról érdeklődnek, hogy be lehet-e számítani drága törlesztésű autóikat valami olcsóbb, kisebb költségűre. A helyzet elég siralmas, de legyünk őszinték. Nem normális az a tény, hogy egy kisebb városban, például szülővárosomban Kalocsán is több mint 10autókereskedést üzemeltetnek. Ennyi vállakozás akarva, akaratlanul sem fér el egymás mellett. Már most megfigyelhető a szóródás, de ez még csak a kezdet. Nagy harc folyik a fennmaradásért....

Az állam eközben próbálja ösztönözni az autó tulajdonosokat, újabb modellek vásárlására.

Elindult a 2009-es roncsautó-program, amelynek lényege, a régi, öreg autók lecserélése. 2008. december 4-i sürgősségi kormányrendelet előírásainak megfelelően a leadható autók számát a tavalyi 40 000-ről 60 000-re emelték. Ugyanakkor a tulajdonosok a 10 évesnél régebbi autókért 3000 lej helyett 3800 lejt kapnak. Az idei program azonban teherautókra nem vonatkozik.Azoknak a régikocsi-tulajdonosoknak, akik új autót akarnak vásárolni, és szeretnének bekapcsolódni a programba, az alábbi lépéseket kell megtenniük: fel kell iratkozniuk egy, a programban részt vevő forgalmazónál, amely elfogadási nyilatkozatot állít ki számára. Nagyon fontos megjegyezni, hogy ez csak 30 napig érvényes. A beleegyezés megszerzése után a tulajdonosnak át kell adnia a használt gépkocsit egy, a bedarálásra hivatalosan engedélyezett cégnek, amely kiállítja az autó megsemmisítését igazoló bizonyítványt. Ezután a rendőrségen törölni kell a régi autót a forgalomból, majd, utolsó lépésként megvásárolható az új autó.Ehhez az alábbi iratokra van szüksége a vásárlónak: másolat a személyi igazolványról, hitelesített másolat a használt autó forgalmi engedélyéről (bejegyzési igazolásáról), hitelesített másolat a használt autó megsemmisítését igazoló bizonyítványról, az autó törlését igazoló bizonyítvány eredeti példánya, a gyártó által kibocsátott elfogadási jegyzék eredeti példánya.

Fellendülés 2010-ben Magyarországon? Ugyan már!

3-4-5 százalékos gazdasági visszaesést vár jövőre Járai Zsigmond. Szerinte az ipari termelési adatok, hitelezési számok vagy vállalati mérlegek mind negatívan hatnak, de a nyugati kibontakozás is később fog elkezdődni, mint ahogy azt sokan várják. Mint mondta, nem látja okát, hogy 2010 vége felé meginduljon a fellendülés.

A volt jegybankelnök a Menedzsment Fórumnak nyilatkozva emlékeztetett, hogy a feltételezések szerint Németországban nem lesz túl nagy a visszaesés, és Amerika megkezdi a kilábalást jövő év második felében. Úgy tűnik azonban most, hogy ez elég bizonytalan lehetőség, s a folyamatot nagyon nehéz előre felmérni. Magyarország viszont bekerülhet egy negatív spirálba, amennyiben kisebbek lesznek a bevételek, viszont a kiadásokat nehezen tudjuk csökkenteni. Ezzel kapcsolatban egyelőre semmi biztatót nem lát.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakosságot ugyan jelentős mértékben sújtja a munkanélküliség, azonban nem feltétlenül a regisztrált munkanélküliek száma nő meg majd nagyon, sokkal inkább az inaktívak aránya. A jelenlegi 3,9 milliónál kevesebb lesz ugyanis a munkahelyek száma. Az inaktívak száma akár 5-6 százalékkal is emelkedhet, miközben a munkanélküliség 8-ról 11 százalékra nő. Az pedig végképp nem fog megjelenni a statisztikákban, hogy a tendencia nyilvánvalóan a feketegazdaságban is megjelenik majd.

(www.ingatlanmagazin.com)

Külföldi munkavállalók elbocsátása

A nyugat-dunántúli magas munkanélküliségi arányt részben az okozza, hogy egyre több magyar munkavállaló veszíti el állását a gazdasági válság miatt Ausztriában. Csak Burgenlandban 30 ezer magyar dolgozik, elsősorban az autó-, a vendéglátó- és az építőiparban vagy családoknál. Közülük sokan feketén. Ők, miután elbocsátják őket, itthon gyarapítják a munkanélküliek számát. Így különösen nehéz helyzetbe kerülnek még a legálisan munkát vállalók is, mert az álláskeresési támogatásra nem lesznek jogosultak, hiszen nem a magyarországi munkaerőpiacon dolgoztak.

Orbán Viktor: szocialista restauráció zajlik!

A Fidesz elnöke a Budai Várban tartott március 15-ei megemlékezésen kijelentette: a szocialista restaurációs kísérlet sodorta válságba az országot. "A 48'-as forradalom éppen ilyen gazdasági válság közepette robbant ki, mint amilyen ma is zajlik" - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, a párt március 15-ei megemlékezésén. "A magyar forradalom győzött, s lebontotta a feudalizmust. Elődeink sikere abban állt, hogy tudtak hinni! Most nekünk is hinnünk kell, hogy megváltoztathatjuk Magyarországot" - mondta a politikus. "Az országban politikai válság van, amelyet a szocialista restaurációs kísérlet okozott" - emelte ki Orbán Viktor. "Hinnünk kell a változásban, el fog jönni az igazság pillanata" - mondta a volt miniszterelnök. Véleményem szerint ezek igen szép szavak és jól is hangzottak ott fent a pódium tetején, de sajnos a magyar nép többsége reményvesztett és nehezére esik hinni bármiben is. Az a baj, hogy napról napra mást és mást mondanak a híradások a politikusok kijelentéseikkel kapcsolatban. Amit az egyik nap mondanak, azt a másik napon visszavonják. És ezt a nép tűrje szó nélkül és fogadja el! Úgy, hogy azt érezzük, hogy a politikusok csak a saját jólétükkel és biztonságukkal foglalkoznak és egyáltalán nem is érdeklik a sorsunk. Majd csak túléljük valahogy! Ki így ki úgy. És még Orbán Viktor azt mondja, hogy "HIGGYÜNK!". És ha megkérdezhetem: miben? Azt mindenki tudja(na jó, lehet, hogy nem mindenki), hogy az országban politikai válság van, de azt kétlem, hogy ez a szocialista restaurációs kísérlet oka lenne. Nem hiszem, hogy ez csak ennek tudható be. De mi (apró nép) ehhez nem értünk! Ugye? Szerintük! Mielőtt valaki még azt hinné és magára nézve sértésnek tekintené, hogy én ... párt oldalán lennék, tájékoztatom, hogy én egyik párt oldalán se vagyok. Pártsemlegesnek tartom magamat és a politikától elzárkózom többnyire, de ebben a helyzetben egy picit nehéz.

2 évig tart majd a válság?

2008 első 9 hónapjában 11 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. Ebben azonban még nincs benne a globális pénzügyi válság hatása. A legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és a kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek – derült ki a Coface Hungary elemzéséből.

Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 17 százalékát indították építőipari cégek ellen az év első 9 hónapjában. A fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, az építőipari, valamint textilipari tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen. A Coface egyébként a kockázatoknak különösen kitett ágazatok közé sorolta az építőipart az autóipari beszállítók és a háztartási elektronikai cikkek kereskedelmével foglalkozó cégek mellett.

Az építőiparban jelenleg is tapasztalható körbetartozások csak nehezíteni fogják a válságban is teljesíteni kívánó vállalkozók helyzetét. Magyarországon most is tízszer annyi építőipari cég van, mint például a szomszédos Ausztriában. Ebben az iparágban bizonyosan tovább fog csökkenni a cégek száma.

Az elemzés szerint 2009 mindenképpen problémásnak látszik a magyar vállalkozások szempontjából, s a tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy 1,5-2 évig tart majd a válság. Mindamellett az eddigiektől elérő helyzet miatt mégsem lehet megjósolni, pontosan meddig is tart majd. Az viszont biztos, hogy a legnagyobb vesztesei a kis és közepes méretű vállalkozások lesznek. A legnagyobb bajban pedig azok vannak, akik már jelentősen eladósodva futnak neki a következő időszaknak.

( www.ingatlanmagazin.com)

Pozitív hírmorzsák

Az utóbbi hónapokban a média és az emberek is állandóan a válság negatív hatásáról beszélnek, számolnak be. A sok munkahely megszűnés mellett, fontos meglátni azt is, hogy új munkahelyek is születtek. Fontos lenne, hogy mindenkihez eljusson az információ az új munkalehetőségekről.

Néhány lehetőség a munkanélküliek számára:

1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a Dél-Dunántúli Operatív Program ipari parkok és barnamezős telephelyek fejlesztésére kiírt pályázat nyertesei mintegy hétmilliárd forintos beruházást valósítanak meg 3,3 milliárdos uniós támogatással.Kaposváron egy nagyrészt használaton kívüli területen nyit új telephelyet egy acélszerkezeteket gyártó kft, Siófokon korszerűsítik és új raktárcsarnokkal bővítik az ipari parkot, Bölcskén a volt Dunai Vasmű telephelyén élelmiszeripari tartályok és berendezések gyártására alkalmas telephely létesül, Pellérden a települési önkormányzat alakít ki a volt katonai lőszerraktár helyén ipari parkot, Bólyon az immár tíz éves ipari park területe és infrastruktúrája is bővül, Pécsett a Zsolnay-IKEA projekt keretében nagyobb kapacitású, korszerűbb üzem létesítésére kerül sor, Pécs-Hirden a projektgazda kft egy innovációs parkot alakít ki, míg a Kaposvári önkormányzat projektjeként a Kaposvári Keleti Ipari Park bővítésére a terület hasznosítható területének megteltsége miatt kerül sor. Az állások iránt érdeklődni lehet: www.nfu.hu honlapján, vagy telefonon 06 40 638 638-as ügyfélszolgálati telefonszámon
2. A Vodafone Magyarország, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ ma bejelentette, hogy a távközlési vállalat 2009. májustól Miskolcon hozza létre a vállalat Regionális Ügyfélszolgálati Központját.Miskolcon több mint háromszáz új munkahelyet teremtő, európai színvonalú központ előreláthatólag másfél-két év múlva működhet teljes kapacitással.
3. Egy új termék gyártása és jelenlegi kapacitásai bővítése érdekében 4 milliárd forintos beruházással technológiát fejleszt és gyártócsarnokot épít a Güntner-Tata Kft. A cég ipari hőcserélőket gyárt, jelenleg 962 főt foglalkoztat és 23,1 milliárd forintot ért el a múlt évi nettó árbevétele. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyedi kormánydöntés alapján nyújtott támogatással segíti a fejlesztések megvalósítását. Az erről szóló szerződést ma írták alá. A beruházás nyomán legalább 170 új munkahely létesül Tatán.
4. Az Infineon Technologies 2012-ig 17 millió eurós beruházással bővíti teljesítmény-félvezetőket gyártó tevékenységét, termelőeszközöket vásárol és új gyártóüzemet létesít Cegléden. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a 250 új munkahelyet létesítő beruházás megvalósításához egyedi kormánydöntés alapján nyújt támogatást.
5. A következő két évben 137 új munkahelyet teremt a Starch Hungary Kft. több mint 100 millió eurós beruházása Zalaszentivánon. A település ipari parkjában megépülő keményítőüzem alapanyag-szükségletének ellátása további 1500 családnak ad munkát. A beruházás megvalósítását egyedi kormánydöntés alapján nyújtott támogatás is segíti.

Munkahely megszűnések

http://www.youtube.com/watch?v=vBa4u5R5u9E Tények hírműsorban 2009 februárjában leadott riport.

Milyen eszközei vannak a foglalkoztatáspolitikának a munkanélüliség csökkentésére?

• Képzés

A munkaerőpiacra való visszatérés vagy beilleszkedés elősegítésének különösen fontos eszköze a képzés. A foglalkoztatási szolgálat képzési programjai azonban ma elsősorban a pályakezdő fiatalok képzésére irányulnak, és az iskolarendszerű képzésben megszerzett ismeretek kiegészítésének eszközét jelentik. Az iskolarendszerű képzés rugalmatlansága és a gazdaság igényeihez való nem kellő alkalmazkodása miatt az iskolából kilépő fiatalok jelentős része nem rendelkezik azokkal az ismeretekkel és készségekkel, amelyek a munkaerő-piaci beilleszkedéshez szükségesek, ezért az elhelyezkedni nem tudó pályakezdők a foglalkoztatási szolgálat által szervezett képzések keretében sajátítják el azokat. A képzések tehát jellemzően a középiskolai végzettség birtokában megszerezhető kiegészítő ismeretekre irányulnak, és inkább az egyéni tanulási ambíciók kielégítését szolgálják, semmint a leghátrányosabb helyzetűek foglalkoztathatóságának javítását. A képzetlen, gyakran tanulási nehézségekkel küzdő és motiválatlan csoportok esetében a munkaerőpiacra való beilleszkedés elősegítéséhez egyrészről gyakorlatorientált (a kereső munkával összekötött, a vállalkozások és a foglalkoztatási szolgálat tartós együttműködésére épülő) képzési formákra van szükség, másfelől az egyéni szükségletekhez igazított támogató szolgáltatásokra és tanácsadásra.

• Állásközvetítés

Az álláskeresők számára az ÁFSZ munkaközvetítői szolgáltatásokat nyújt. E szolgáltatás hatékonyságát és eredményességét döntően befolyásolja, hogy a munkaerő-piaci szervezet megfelelő kapcsolatrendszerrel rendelkezik-e a helyi munkaerőpiacon, vannak-e információi a helyi vállalkozások munkaerő-keresletéről, és kellően megbízható közvetítői szolgáltatást épített-e ki, amely bizalmat kelt a dolgozók körében. A sikeres közvetítéshez egyfelől átfogó munkaerő-fejlesztés, másfelől a foglalkoztatói igények ismerete szükséges. A jelenlegi szolgáltatást azonban mindkét területen súlyos hiányosságok jellemzik. Továbbá, az ÁFSZ részesedése a közvetítések piacán területenként eltérő. Általában elmondható, hogy minél nagyobb a település, a piacon lévő üres állásoknak annál kisebb része kerül a munkaügyi központok látókörébe. A munkaadók főként hirdetések és személyes ajánlások alapján vesznek fel új dolgozót, és csak harmadsorban fordulnak munkaerőigényeikkel az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz. Emellett is elmondható, hogy a szolgálat sikeresen elégíti ki a képzetlen munkaerő iránti tömegesen jelentkező igényeket, ugyanakkor kevéssé hatékonyan kezeli az egyedi igényeket. Bár az utóbbi években a munkaadók egyre gyakrabban veszik igénybe az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaerő-közvetítői tevékenységét, e javulás ellenére 2002-ben 100 regisztrált munkanélkülire 12,9 bejelentett üres álláshely jutott.

• Közhasznú munka

A tartósan munkanélküliek átmeneti foglalkoztatását, munkavégző képességük fenntartását segítő támogatási forma a közhasznú foglalkoztatás. A közhasznú munkát többnyire az önkormányzatok szervezik, általában a települések kommunális feladatainak ellátására. Az egyes kiválasztott személyek átlagosan évi 3-6 hónapra kaptak megbízást, ami minimális hozzájárulást jelent létfenntartási költségeikhez. Az elmúlt években országszerte indultak olyan programok, amelyek a közhasznú munkát képzéssel, tanácsadással társítva arra tettek kísérletet, hogy a résztvevőket alkalmassá tegyék a másodlagos, illetve elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésre. Az e programokkal szerzett tapasztalatok összességében azt mutatják, hogy a munkaerőpiacról tartósan kiszorult rétegek munkavégző képességének megújítása és a munkaerőpiacra való visszailleszkedésük elősegítése a jelenleginél komplexebb, egyénekre szabottabb eljárásokat, másrészt a regionális gazdaságfejlesztési programokba beágyazott megoldásokat igényel.

• Bértámogatás

A bértámogatások célja a foglalkoztatás bővítése, különösen a tartósan munkanélküliek körében. A bértámogatás a legalább hat hónapja (pályakezdő fiatalok esetében három hónapja) munkanélküli személyek után vehető igénybe. A munkaadók részére nyújtható támogatás azzal kívánja ösztönözni a munkáltatókat munkanélküliek, fiatal pályakezdők alkalmazására, hogy az e személyeknek fizetett munkabér 50-90 %-át megtéríti a munkaadónak. A támogatás maximum egy évre adható és a munkáltatót egy év továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli. 2001-ben a foglalkoztatási szolgálat mintegy 48 ezer ember foglalkoztatásához nyújtott támogatást.

• Ifjúsági programok

1996 óta speciális aktív munkaerő-piaci programok működnek a pályakezdők számára. A legfontosabb céljuk az, hogy a fiatalok segítséget kapjanak munkatapasztalat megszerzéséhez, a munkaadóknak legfeljebb 12 hónapra nyújtott bértámogatás révén. A támogatás lejártát követően a munkaadók a támogatási időszakkal megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli. Minden évben több tízezer pályakezdő vesz részt ezekben a programokban, illetve más aktív munkaerő-piaci programokban. A pályakezdők hagyományosan felülreprezentáltak a munkaerő-piaci célú képzésekben és alulreprezentáltak a közmunka programokban. A fiatalok egy jelentős része nem csak azért vesz részt munkaerő-piaci képzésben, hogy ezáltal könnyebben beilleszkedjen a munkaerőpiacra, hanem azért is, hogy felkészüljön és javítsa esélyeit a nappali felsőfokú oktatásban való részvételre.

Összességében elmondható, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat az aktív eszközök működtetésével, szolgáltatásaival jelentősen és eredményesen hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez. Az elmúlt évben a munkaügyi szervezet a regisztrált munkanélküliek közül minden ötödiknek az elhelyezkedését tudta biztosítani. Az intézkedések azonban csak a munkanélküliek bizonyos csoportjait érik el, miközben a szolgáltatások döntő része gyakran nem jut el a munkaerőpiacról kirekesztődött, leghátrányosabb helyzetű csoportokhoz. Ez rávilágít arra, hogy személyre szabott, a leghátrányosabb helyzetűek igényeihez és lehetőségeihez igazodó foglalkoztatási szolgáltatásokra van szükség. Jelenleg e csoportokat a nem kormányzati szervezetek által működtetett "alternatív" munkaerő-piaci szolgáltatások célozzák meg.

(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Fidesz javaslata a munkanélküliség kezelésére

Az ellenzéki párt vezetője egy konzervatívabb, óvatosabb, nagyobb visszaeséssel számoló gazdasági tervezést tartana szükségesnek, hozzátette, Magyarország számára nincsen más út csak az adócsökkentések, elsősorban a béreket terhelő adók csökkentésének az útja. Az az út, amit a nyugat-európaiak egy része jár, - hogy pénzt pumpál a gazdaságba- Magyarországon azért nem járható, mert a költségvetés állapota leromlott, tehát nem engedhetünk meg magunknak nagyobb hiányt annál, mint ahol most vagyunk. Pénzt nem tudunk pumpálni a gazdaságba, de ha nem adunk pénzt a gazdaságnak, akkor tönkre fognak menni a munkaadók, egyetlen megoldás van, nem kell tőlük elvenni. Vagyis kevesebb adót kell elvenni tőlük, különösen az emberek foglalkoztatását terhelő adókat kell csökkenteni. Így nem csak a gazdaságot erősítjük, hanem a munkahelyeket is meg tudjuk védeni- emelte ki Orbán Viktor. Az adócsökkentés úgy gondolom valóban hatásos megoldás lenne arra, hogy megakadályozzák a további munkahelyek megszűnését, de addig amég a pártok egymás ,,kitúrásával" vannak elfoglalva a hiteles válságkezelés lehetetlen.

Biztos lábakon áll a Rába-A Rábát felkészülten érte a gazdasági válság

A járműipari tevékenységet folytató Rábát az elmúlt évek jelentős hatékonyságnövelő intézkedéseinek köszönhetően felkészülten érte a gazdasági válság - nyilatkozta Pintér István elnök-vezérigazgató. A cégcsoport már a múlt év utolsó negyedéve óta gördülő tervezést folytat, ami azt jelenti, hogy a következő három hónap szerződéses állománya alapján tervezi a pénzügyi és a humán erőforrás felhasználását. Ha az iparág nem él át újabb jelentős visszaesést, a vállalatcsoport várhatóan nem kényszerül további munkaidő-csökkentésre a következő időszakban. A négynapos munkahét januári bevezetése arra adott lehetőséget, hogy a cégcsoport minden jó munkaerőt megtartson, megőrizve ezzel a vállalatnál felhalmozott tudást.Véleményem szerint ezzel egy nagyon jó döntést hozott a vezetőség és ezt csak támogatni tudom. Jó lenne, ha minden cég illetve nagyvállalat így gondolkodna. Az elnök-vezérigazgató az MTI kérdésére hozzátette: némi kompenzációval a bérek arányosan csökkentek, ami a menedzsmentre is érvényes. Az elnök-vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy tavaly szeptember-októberben megkezdték az erőforrások szűkítését a bérelt munkaerő leépítésével. Szintén egyetértek azzal, hogy a menedzsment bérét is csökkentették, ezzel is azt sugallják, hogy tényleg a folytonos elbocsátások elkerülésével akarják túlélni a gazdasági válságot. Fontos döntést hoztak azzal is, hogy elsősorban a saját munkaerőjüket tartották meg és ezekkel a döntésekkel valóban igazolják előttem és szerintem mások előtt is a következő kijelentéseket. A Rába tudatos vevőépítési stratégiát folytat: az iparág vezető cégeinek a beszállítója, kiegyenlített a vevőkör, és vevőre szabott kiszolgálási modellt alkalmaznak. A Rába visszafogja a beruházásokat, de azt a vevőkkel egyeztetve teszi - magyarázta az elnök-vezérigazgató.éppen a korábbi válság sikeres menedzselésének eredményeként a mostani válság felkészülten érte a Rábát. A három stratégiai üzletág - a futómű, az alkatrész és a járműgyártás -, valamint a három stratégiai piac - az Európai Unió, az Egyesült Államok és a FÁK-államok - megfelelő diverzifikációt jelentenek.Pintér István úgy látja, hogy a válság átalakítja az autóipar beszállítói piacát. A sok apró és olcsó vállalkozás helyett optimalizált ellátási rendszer. A Rába menedzsmentje azt érzékeli, hogy egyes termékek iránt az év második felében már élénkülhet a kereslet.

Leépítési hullám - a trend folytatódik

A januári és februári bejelentések területi megoszlásukban az előző hónapok trendjét követték. A legnagyobb létszámot érintő bejelentés az év elején is a Közép-Dunántúli régióból érkezett, majd Nyugat-Dunántúl következik a sorban, ahol több mint ezer ember elbocsátásáról nyilatkoztak a vállalkozások. Csak február első három hetében országosan összesen 51 gazdasági szervezet több mint 4 ezer munkahely megszűnését jelezte - áll a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatójában.

Nyilvántartott álláskeresők száma települések szerint - 2008. december

• Budapest- 25 000
• Miskolc- 9875
• Debrecen -9093
• Szeged- 5101
• Pécs- 5057
• Nyíregyháza- 4817
• Kecskemét- 4748
• Győr- 3381
• Székesfehérvár- 3028
• Szolnok- 2324
• Szombathely- 2041
• Dunaújváros- 1844 (Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, Statisztikai és Elemzési Főosztály)

Csoportos létszámleépítési bejelentések adatai

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2009. februárjában 63 cég tett csoportos létszámleépítési bejelentést, míg januárban ez a szám 56 volt. Azonban a csoportos elbocsátásokban érintett létszám mérséklődést mutat két hónapja. A megszüntetni tervezett munkahelyek 80%-át továbbra is a feldolgozóipari cégek jelentették be. Ezen belül is elsősorban a járműgyártó cégek kényszerülnek arra, hogy munkahelyeket szüntessenek meg. Fő indokként a külföldi kereslet visszaesése említhető. De a pénzügyi szektorban is jelentős elbocsátások történtek.

A csoportos létszámleépítések sok esetben olyan cégek munkavállalóit érintik, ahol betanított munkát végző, sok esetben alacsony iskolai végzettségű munkavállalók dolgoznak, akik - a jelenlegi gazdasági helyzetben fokozottan - nehéz helyzetbe kerülnek a munkaerőpiacon. A képzetlen munkaerő mellett a nyugdíj előtt állók, a próbaidős szerződéssel foglalkoztatottak, illetve a munkaerő-kölcsönzöttek veszíthetik el leghamarabb állásukat. A régiók közül a Közép-Dunántúlon szűnt meg eddig a legtöbb munkahely (6712) csoportos elbocsátás miatt, míg a legkevesebb a Dél-Alföldön (831). Magyarország keleti régióit az eddigi csoportos elbocsátási hullám nem érintette, a munkahelyek több, mint háromnegyede a központi és a dunántúli régiókban szűnt meg. Ezeket az adatokat érdemes összevetni a TÁRKI által készített felméréssel, mely a munkanélküliségtől való félelmet vizsgálta (lásd: 2009. márc.3-ai bejegyzés, Növekvő félelem). Érdekes módon éppen azokban a régiókban mutatkozik a legkisebb aggodalom, ahol a statisztika szerint a legmagasabbak az elbocsátási arányok (Közép- és Dél-Dunántúl), miközben a dél-alföldiek pesszimizmusa kevésbé látszik megalapozottnak. Vajon mi lehet az oka ennek a paradoxonnak?

A munkanélküliség: történeti áttekintés

Magyaroroszág a rendszerváltást követően a szocialista országok fizetésképtelensége miatt az export piacok 1/3-át elvesztette. A gazdaságot ért negatiív hatások eredményeként a munkaerőpiac is megingott. A munkanélküliségről szóló adatok először 1986-ban láttak napvilágot, bár akkor még a szakemberek sem tudták, hogy a munkanélküliség problémája olyan mértékben meg fog nőni, hogy az akkori foglalkoztatáspolitika képtelenné válik annak kezelésére. 1990. januárban 23 ezer fő munkanélkülit tartottak nyilván. Azt követően fokozatosan, majd 1991-től rohamosan nőtt a munkanélküliek száma. 1989 és 1992 között a munkahelyek közel 30 %-a megszűnt, csaknem 1 millió ember veszítette el az állását. A regisztrált munkanélküliek száma Magyarországon 1993. februárban tetőzött, összesen 705.032 főt tartottak nyilván a Munkaügyi Központokban. Az ezt követő években a munkanélküliség valamelyes mérséklődött. Emelkedés kizárólag a pályakezdők csaknem 3 ezer fős növekedése miatt történt. A munkanélküliség mind anyagilag, mind pszichésen jelentősen megnehezíti mind az egyén, mind a család mindennapjait. Megszüntetésére nincs mód, de minden gazdaság alapvető feladata a munkanélküliség kezelése, a velejáró feszültségek enyhítése. Forrás: www.hrportal.hu

Elszabadult törlesztőrészletek

Sajnos a válságban, a forint gyengülése erősen kihat a társadalom nagy részére. A hitelt felvett családok nagyon nagy bajba kerülhetnek, mivel a forint annyira gyenge, hogy a felvett összeg mértéke sokat emelkedett és még fog is a jövőben. Úgy gondolom, hogy a mai fiatalok és családok számára is hitel nélkül szinte lehetetlen lakást vásárolni. Sajnos sokan nem fogják tudni fizetni az egekbe szökő törlesztőket, így a bank elveheti a házukat, gépjárművüket. Hogy mi lehet a megoldás? Talán az, hogy az emberek jobban spórolnak és megpróbálják minimális költségekből fenntartani a családjukat. Azok vannak jobb helyzetben, akiket a tág család segíteni tud. Akik számára ez nem adatott meg, nekik nagyon vissza kell fogniuk a költségeiket, ha szeretnék megtartani ingatlanaikat. Az egyre növekvő munkanélküliség is problémát okoz, mivel ha a családban csak az egyik fél dolgozik, úgy nagyon nehéz a törleszteni valók mellett a megélhetésre is pénzt áldozni. Még rosszabb a helyzetük azoknak a családoknak, ahol mindkét félnőtt elveszítette az állását. A kormány próbálja kitalálni a megoldást az emberek megsegítésére, de eddig még véleményem szerint ez nem sikerült nekik.

Hajdú Bihari Naplóban az alábbi cikk jelent meg a törlesztőrészletekkel kapcsolatban:

˝Miközben elemzők arról vitatkoznak, hogy már 320, vagy majd csak 350 forintos euróárfolyamnál dőlnek be tömegesen a devizahitelek, kiderült: a válság októberi kirobbanása óta megduplázódott azoknak a száma, akik kénytelenek voltak igénybe venni a devizahitelükhöz kötött törlesztési biztosítást.Az írás szerint miközben a hazai lakáshitel-állomány több mint felét kitevő svájci frank alapú kölcsönök esetében 30 százalékkal kell havonta magasabb törlesztést fizetni, mint tavaly ilyenkor, a jenalapú hitelt választóknál már hatvan százalékos a növekmény. A szerződéskötés pillanatában havi ötvenezer forintra kiszámolt törlesztő részletnél ez azt jelenti, hogy az ügyfél 65, illetve 80 ezer forintot kénytelen "leperkálni" az otthonáért hónapról hónapra. "

Keresgéltem az interneten, és megdöbbenten olvastam a következő sorokat: Tévesek a KSH adatai a munkanélküliségről

"A KSH munkanélküliségről szóló adatai nem a valóságot ábrázolják, így a magyar társadalom még mindig nincsen tisztában azzal, hogy mennyi azon polgárok száma, akiknek nincsen munkája a kormányzat munkaadókat sújtó intézkedései következtében. Ugyanis a regisztrált munkanélküliek száma 130 ezer fővel több, mint amit KSH kimutat. A KSH nem a valós adatokat összegzi csak kérdőívekkel keresi meg a munkanélkülieket."

A hírek szerint:

• legmagasabb munkanélküliségű terület Magyarországon: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye

• a regisztrált munkanélküliek közül többen válaszolnak úgy a KSH kérdezőbiztosainak, hogy nem keresnek rendszeresen és aktívan munkát

• ők inkább az inaktívak között szerepelnek, annak ellenére, hogy nincsen munkájuk

• a KSH munkanélküliségi létszáma fele a regisztráltnak

• azokat, akiknek a megkérdezés előtti héten legalább egyórányi jövedelme volt, foglalkoztatottként veszi számításba a statisztika

• azok, akiknek nem volt jövedelemszerző tevékenységük, de a munkanélküliknél felsoroltaknak sem felelnek meg, inaktívaknak számítanak

Számomra ezek a sorok elég megdöbbentőek. A KSH adatai alapján is nagyon sok munkanélküli él hazánkban, rengetegen állás nélkül maradtak a válság hatására. Ezen felül még kiderül, hogy ezek az adatok nem felelnek meg a valóságnak, és a meglévő kimutatásokon túl még 130ezer fő van/került ilyen helyzetben/be. A munkanélküliség egyre nő... Valaminek történnie kellene...

"A munkahelyek megőrzéséért"

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által létrehozott Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész a válságkezelésre elkülönített 10 milliárd Ft-ot és ezt a regionális munkaügyi központok kezelésébe adta. "A munkahelyek megőrzéséért" elnevezésű programra 2009. febr. 3-tól 2009. nov. 5-ig lehet pályázni oly módon, hogy a regionális munkaügyi központ felveszi a kapcsolatot a gazdasági visszaesés következtében csoportos létszám-leépítést tervező munkáltatóval, tájékoztatja a programba való bekerülés lehetőségeiről és közösen kidolgoznak egy munkaerő-piaci programot. Támogatható tevékenységek: Munkahelymegőrző bértámogatás Részmunkaidős foglalkoztatás képzés lehetséges igénybevételével Leépített munkavállalók újra elhelyezése bértámogatással Elbocsátással fenyegetett munkavállalók elhelyezését szolgáló munkaerő-piaci szolgáltatások. A legfrissebb értesülések szerint azonban az OFA átmenetileg felfüggesztette a pályázatok befogadását, mert a rendelkezésre álló keretösszeg lekötéséhez szükséges pályázati mennyiség beérkezett.

A program teljes anyaga elérhető: http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_palyazatok&switch-content=afsz_palyazat_merop_program&switch-zone=Zone1&switch-render-mode=full

Nyugdíjasok helyzete a válság idején

Manapság gyakran találkozom olyan emberekkel, akik dühösek az idősebb nemzedékre, mondván nekik mindegy hogy válság van, megszorítások stb. Sokan úgy látják az idősebb korosztály számára nem jár lemondással ez az időszak,mivel munkahelyük már nincsen, így tartaniuk sem kell semmitől. Véleményem szerint akik ennyire szélsőségesen látják a tényeket, tévednek. Lehet hogy a nagy multikban nyugdíjasok százai vásárolnak, de ilyenkor célszerű ha eszünkbe jut hogy vajon mennyi időre vásárolnak? Vajon a héten még betérnek a boltba vagy esetleg 2hétre veszik meg a szalámit és a vajat? Saját tapasztalatom az, hogy az idősek igenis megnézik mi mennyibe kerül és nem csak úgy szórják sokak szerint az ,,ország pénzét". Lehet, hogy nem kell tartaniuk attól, hogy a megélhetési forrásuk megszűnik, de sokuk számára plusz teherré válik munkáját elvesztő gyerekük eltartása. Számos idős pár segíti a fiatalabb leszármazottaikat, ami a saját életszínvonaluk romlásához vezet, de ők ezt örömmel megteszik. Néha célszerű lenne az embereknek kicsit magukba szállniuk és elgondolkozni azon, hogy egy idős aki az életét ledolgozta vajon tényleg nem érdemel-e meg egy nevesebb bort vagy sajtot olykor. A politika nem könnyíti meg a megélhetésüket mivel számukra is tartogatnak néhány megszorítás:

• 2016-tól emelkedne a mai 62 éves nyugdíjkorhatár, mégpedig évente 4 hónappal tolódna feljebb a korhatár és 2024-re elérné a 65 évet

• 13. havi nyugdíjat 2010-től megszüntetik, de úgy, hogy akik ma kapják, azoknak a normál havi nyugdíjába beépül, ám az újonnan nyugdíjba vonulók már nem kapnak plusz egyhavi, illetve annak megfelelő nyugdíjat. Ez a lépés évente durván 110 ezer újonnan nyugdíjba vonulót érint

Hétfőtől nem nyit ki a Ford!

Dunaújváros - Bezár a dunaújvárosi Ford márkakereskedés. A januárban még tizenegy főt foglalkoztató vállalkozás kénytelen határozatlan időre lehúzni a rolót.

A Ford márkakereskedés 2000-ben nyílt meg Dunaújvárosban. Most határozatlan időre kénytelenek bezárni a válság miatt Fotó: Lázár Zsolt

A gazdasági válság miatt drasztikusan visszaesett az értékesítésünk és ezzel párhuzamosan a műhelyforgalmunk is. Míg a tavalyi év első felében havonta tizenkét-tizenhét autót adtunk el átlagosan, addig az elmúlt hónapokban ez a szám négyre esett vissza. A mostani bevételeink már nem fedezik a rezsiköltségeket és az alkalmazottak bérét. Ezért határozatlan időre bezárjuk a dunaújvárosi szalont - mondta el kérdésünkre Gaál Simon.

A Simö Kft. ügyvezetője hozzátette: be kell zárniuk a Székesfehérváron működő használt autótelepüket is, a központi értékesítési pontjuk viszont változatlanul működik majd a megyeszékhelyen.

- Az idei évet egyébként még tizenegyfővel kezdték Dunaújvárosban. A kereslet visszaesése miatt először négy munkatársuktól váltak meg. A megmaradt hét ember közül ötnek fel tudták ajánlani, hogy Székesfehérváron dolgozzanak tovább. Az már az alkalmazottakon múlik, hogy ezt elfogadják-e.

Gaál Simon hangsúlyozta: folyamatban lévő kötelezettségeiknek és feladataiknak maradéktalanul eleget tesznek a továbbiakban is, így például az új autók átadása ezután is Dunaújvárosban történik. A garanciális- és egyéb szervizmunkákat viszont hétfőtől a székesfehérvári telephelyen végzik.

Hivatkozás: /www.dh-online.hu/cimlapon/20090306_nem_nyit_ki_a_ford

50 millió munkanélküli is lehet?

A globális gazdasági válság következtében várhatóan drámaian nőni fog a munkanélküliek száma - áll a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) éves jelentésében. A globális munkanélküliség a 2007-es 18 millióról akár 50 millióra is emelkedhet, ha a helyzet tovább romlik. Sok kormány tudatában van ennek és intézkedik, de határozottabb és összehangolt nemzetközi intézkedésekre van szükség, hogy elhárítsuk a világméretű társadalmi válságot. A jelentés szerint a dolgozó szegények száma, akik nem keresnek annyit, hogy a napi és fejenkénti 2 dolláros szegénységi küszöb fölé emeljék magukat és családjukat, 1,4 milliárdra emelkedhet, ami elérheti a világ foglalkoztatottjainak 45%-át.

Munkanélküliség definiciója, statisztikák

A munkanélküliség jelenléte régóta fellelhető a magyar társadalomban, azonban a tavaly kezdődött válság hatására ez a probléma felerősödött, egyre több ember vesztette el a munkahelyét. Munkanélkülinek hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát.Különbséget kell tennünk a regisztrált és a nem regisztrált munkanélküliek között. Előbbiek az illetékes állami hatóságnál – Magyarországon a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál – bejelentkezve, egyrészt az állam számára is figyelemmel kísérhetőek, másrészt jogosultak az úgynevezett munkanélküli-ellátás igénybevételére. Utóbbiak ezzel szemben nem regisztráltatják magukat sehol, így támogatást sem vehetnek igénybe és számuk sem határozható meg pontosan.

A statisztikai hivatal adatai szerint a munkanélküliség 8,7 % volt 1998-ban, 2001-ben a minimum 5,5 %, most pedig 8,4 %- ez a legfrissebb adat, de ez igazából januári méréseket tartalmaz. Az adatok jól szemléltetik, hogy a válság nagyon kihat a munkaerőpiacra hazánkban.

Napjainkban az emberek nem lehetnek biztosak abban, hogy a munkahelyükön maradhatnak és általában félnek tervezni.. Forrás: Tények hírműsor 2009.2.27

Növekvő félelem

A TÁRKI által készített felmérésből kiderül, hogy a munkanélküliségtől való félelem mértéke erősen függ az iskolai végzettségtől. A magasabb iskolai végzettségűek aggódnak a leginkább, míg az alacsony iskolai végzettségűek a legkevésbé. Nemek szerint a férfiak, korcsoport szerint az ötvenes éveikben járók, településtípus szerint a községekben élők, régió szerint pedig a délalföldi lakosok félnek jobban attól, hogy elveszítik munkájukat, míg a megyeszékhelyeken, valamint a közép- és dél-dunántúli régiókban élők kevésbé borúlátóak. Forrás: TÁRKI Omnibusz 2008. november (N=493)

Válság hatásai az autóiparban dolgozókra

Napjainkban a különböző médiákon keresztül nap mint nap azt lehet hallani, hogy a válság hatásai az építőipart és az autóipart érintik a legnagyobb mértékben. A januári statisztikák összehasonlítása valóban elgondolkoztató. Magyarországon a tavaly januári 12 466 autóhoz képest, az idén csak 5967-et adtak el. Ez az adat kihat az autókkal foglalkozó vállalkozókra, az értékesítőkre és az iparban dolgozókra is. Az elbocsátottak száma rohamosan növekszik. Néhány elrettentő példa: ~ Győri Syncreon Kft., amelynek egyetlen megbízója a győri Audi-gyár, 400 dolgozót küldött el ~Győri Rába-gyárból 260 embert küldenek el ~40 embertől válik meg a General Motorshoz tartozó szentgotthárdi Opel-gyár ~Magyar Suzuki Zrt. összesen 1179 embert bocsát el ~Autoliv Kft. autóbiztonsági eszközöket gyártó üzem is elküldött 26 embert ~Miskolci japán Shinwa leányvállalata is 100 fős elbocsájtást jelentett be Először a munkaközvetítők által felvett dolgozókat, próbaidősöket, nyugdíj előtt állókat, a három éven belül felvett dolgozókat küldik el. Ők vannak a legjobban kiszolgáltatva és belőlük válik munkanélküli leggyorsabban. Túl sok a termelés és kevés az eladás. A munkaidő csökkentése a dolgozókat védi, hogy ne veszítsék el munkájukat. Ennek következménye, hogy a bérük is jelentősen csökken, ami a megélhetésükre vesélyes lehet. A megoldást nehéz lenne megállapítani, mert ez egy igen összetett probléma, de az megállapítható hogy a 4 munkanapos hetek időszakos megoldással szolgálhatnak.

Magyarországon csúcsot döntött a munkanélküliek száma

A KSH adatai szerint évek óta nem volt 8,4 %-os szinten a magyar munkát keresők aránya. Ez az arány 2008 novembere és 2009 januárja közötti időszakban jelentkezett. A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak száma 3.838.000 fő volt hazánkban, a munkanélküliek száma pedig 351.000 főt tett ki. A munkanélküliek 18,3 %-a a munkaerőpiacon csak a kis létszámban jelen lévő 15–24 éves kor­osz­tály­ból került ki, ami 0,7 % ponttal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. E kor­cso­portban a munka­nél­kü­liségi ráta 21,5 % volt, 0,8 % ponttal magasabb az egy évvel ezelőttinél. A munkanélküliek 46,6 % egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,1 hónap volt.