Elszabadult törlesztőrészletek

Sajnos a válságban, a forint gyengülése erősen kihat a társadalom nagy részére. A hitelt felvett családok nagyon nagy bajba kerülhetnek, mivel a forint annyira gyenge, hogy a felvett összeg mértéke sokat emelkedett és még fog is a jövőben. Úgy gondolom, hogy a mai fiatalok és családok számára is hitel nélkül szinte lehetetlen lakást vásárolni. Sajnos sokan nem fogják tudni fizetni az egekbe szökő törlesztőket, így a bank elveheti a házukat, gépjárművüket. Hogy mi lehet a megoldás? Talán az, hogy az emberek jobban spórolnak és megpróbálják minimális költségekből fenntartani a családjukat. Azok vannak jobb helyzetben, akiket a tág család segíteni tud. Akik számára ez nem adatott meg, nekik nagyon vissza kell fogniuk a költségeiket, ha szeretnék megtartani ingatlanaikat. Az egyre növekvő munkanélküliség is problémát okoz, mivel ha a családban csak az egyik fél dolgozik, úgy nagyon nehéz a törleszteni valók mellett a megélhetésre is pénzt áldozni. Még rosszabb a helyzetük azoknak a családoknak, ahol mindkét félnőtt elveszítette az állását. A kormány próbálja kitalálni a megoldást az emberek megsegítésére, de eddig még véleményem szerint ez nem sikerült nekik.

Hajdú Bihari Naplóban az alábbi cikk jelent meg a törlesztőrészletekkel kapcsolatban:

˝Miközben elemzők arról vitatkoznak, hogy már 320, vagy majd csak 350 forintos euróárfolyamnál dőlnek be tömegesen a devizahitelek, kiderült: a válság októberi kirobbanása óta megduplázódott azoknak a száma, akik kénytelenek voltak igénybe venni a devizahitelükhöz kötött törlesztési biztosítást.Az írás szerint miközben a hazai lakáshitel-állomány több mint felét kitevő svájci frank alapú kölcsönök esetében 30 százalékkal kell havonta magasabb törlesztést fizetni, mint tavaly ilyenkor, a jenalapú hitelt választóknál már hatvan százalékos a növekmény. A szerződéskötés pillanatában havi ötvenezer forintra kiszámolt törlesztő részletnél ez azt jelenti, hogy az ügyfél 65, illetve 80 ezer forintot kénytelen "leperkálni" az otthonáért hónapról hónapra. "

Keresgéltem az interneten, és megdöbbenten olvastam a következő sorokat: Tévesek a KSH adatai a munkanélküliségről

"A KSH munkanélküliségről szóló adatai nem a valóságot ábrázolják, így a magyar társadalom még mindig nincsen tisztában azzal, hogy mennyi azon polgárok száma, akiknek nincsen munkája a kormányzat munkaadókat sújtó intézkedései következtében. Ugyanis a regisztrált munkanélküliek száma 130 ezer fővel több, mint amit KSH kimutat. A KSH nem a valós adatokat összegzi csak kérdőívekkel keresi meg a munkanélkülieket."

A hírek szerint:

• legmagasabb munkanélküliségű terület Magyarországon: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye

• a regisztrált munkanélküliek közül többen válaszolnak úgy a KSH kérdezőbiztosainak, hogy nem keresnek rendszeresen és aktívan munkát

• ők inkább az inaktívak között szerepelnek, annak ellenére, hogy nincsen munkájuk

• a KSH munkanélküliségi létszáma fele a regisztráltnak

• azokat, akiknek a megkérdezés előtti héten legalább egyórányi jövedelme volt, foglalkoztatottként veszi számításba a statisztika

• azok, akiknek nem volt jövedelemszerző tevékenységük, de a munkanélküliknél felsoroltaknak sem felelnek meg, inaktívaknak számítanak

Számomra ezek a sorok elég megdöbbentőek. A KSH adatai alapján is nagyon sok munkanélküli él hazánkban, rengetegen állás nélkül maradtak a válság hatására. Ezen felül még kiderül, hogy ezek az adatok nem felelnek meg a valóságnak, és a meglévő kimutatásokon túl még 130ezer fő van/került ilyen helyzetben/be. A munkanélküliség egyre nő... Valaminek történnie kellene...

"A munkahelyek megőrzéséért"

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által létrehozott Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész a válságkezelésre elkülönített 10 milliárd Ft-ot és ezt a regionális munkaügyi központok kezelésébe adta. "A munkahelyek megőrzéséért" elnevezésű programra 2009. febr. 3-tól 2009. nov. 5-ig lehet pályázni oly módon, hogy a regionális munkaügyi központ felveszi a kapcsolatot a gazdasági visszaesés következtében csoportos létszám-leépítést tervező munkáltatóval, tájékoztatja a programba való bekerülés lehetőségeiről és közösen kidolgoznak egy munkaerő-piaci programot. Támogatható tevékenységek: Munkahelymegőrző bértámogatás Részmunkaidős foglalkoztatás képzés lehetséges igénybevételével Leépített munkavállalók újra elhelyezése bértámogatással Elbocsátással fenyegetett munkavállalók elhelyezését szolgáló munkaerő-piaci szolgáltatások. A legfrissebb értesülések szerint azonban az OFA átmenetileg felfüggesztette a pályázatok befogadását, mert a rendelkezésre álló keretösszeg lekötéséhez szükséges pályázati mennyiség beérkezett.

A program teljes anyaga elérhető: http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_palyazatok&switch-content=afsz_palyazat_merop_program&switch-zone=Zone1&switch-render-mode=full

Nyugdíjasok helyzete a válság idején

Manapság gyakran találkozom olyan emberekkel, akik dühösek az idősebb nemzedékre, mondván nekik mindegy hogy válság van, megszorítások stb. Sokan úgy látják az idősebb korosztály számára nem jár lemondással ez az időszak,mivel munkahelyük már nincsen, így tartaniuk sem kell semmitől. Véleményem szerint akik ennyire szélsőségesen látják a tényeket, tévednek. Lehet hogy a nagy multikban nyugdíjasok százai vásárolnak, de ilyenkor célszerű ha eszünkbe jut hogy vajon mennyi időre vásárolnak? Vajon a héten még betérnek a boltba vagy esetleg 2hétre veszik meg a szalámit és a vajat? Saját tapasztalatom az, hogy az idősek igenis megnézik mi mennyibe kerül és nem csak úgy szórják sokak szerint az ,,ország pénzét". Lehet, hogy nem kell tartaniuk attól, hogy a megélhetési forrásuk megszűnik, de sokuk számára plusz teherré válik munkáját elvesztő gyerekük eltartása. Számos idős pár segíti a fiatalabb leszármazottaikat, ami a saját életszínvonaluk romlásához vezet, de ők ezt örömmel megteszik. Néha célszerű lenne az embereknek kicsit magukba szállniuk és elgondolkozni azon, hogy egy idős aki az életét ledolgozta vajon tényleg nem érdemel-e meg egy nevesebb bort vagy sajtot olykor. A politika nem könnyíti meg a megélhetésüket mivel számukra is tartogatnak néhány megszorítás:

• 2016-tól emelkedne a mai 62 éves nyugdíjkorhatár, mégpedig évente 4 hónappal tolódna feljebb a korhatár és 2024-re elérné a 65 évet

• 13. havi nyugdíjat 2010-től megszüntetik, de úgy, hogy akik ma kapják, azoknak a normál havi nyugdíjába beépül, ám az újonnan nyugdíjba vonulók már nem kapnak plusz egyhavi, illetve annak megfelelő nyugdíjat. Ez a lépés évente durván 110 ezer újonnan nyugdíjba vonulót érint

Hétfőtől nem nyit ki a Ford!

Dunaújváros - Bezár a dunaújvárosi Ford márkakereskedés. A januárban még tizenegy főt foglalkoztató vállalkozás kénytelen határozatlan időre lehúzni a rolót.

A Ford márkakereskedés 2000-ben nyílt meg Dunaújvárosban. Most határozatlan időre kénytelenek bezárni a válság miatt Fotó: Lázár Zsolt

A gazdasági válság miatt drasztikusan visszaesett az értékesítésünk és ezzel párhuzamosan a műhelyforgalmunk is. Míg a tavalyi év első felében havonta tizenkét-tizenhét autót adtunk el átlagosan, addig az elmúlt hónapokban ez a szám négyre esett vissza. A mostani bevételeink már nem fedezik a rezsiköltségeket és az alkalmazottak bérét. Ezért határozatlan időre bezárjuk a dunaújvárosi szalont - mondta el kérdésünkre Gaál Simon.

A Simö Kft. ügyvezetője hozzátette: be kell zárniuk a Székesfehérváron működő használt autótelepüket is, a központi értékesítési pontjuk viszont változatlanul működik majd a megyeszékhelyen.

- Az idei évet egyébként még tizenegyfővel kezdték Dunaújvárosban. A kereslet visszaesése miatt először négy munkatársuktól váltak meg. A megmaradt hét ember közül ötnek fel tudták ajánlani, hogy Székesfehérváron dolgozzanak tovább. Az már az alkalmazottakon múlik, hogy ezt elfogadják-e.

Gaál Simon hangsúlyozta: folyamatban lévő kötelezettségeiknek és feladataiknak maradéktalanul eleget tesznek a továbbiakban is, így például az új autók átadása ezután is Dunaújvárosban történik. A garanciális- és egyéb szervizmunkákat viszont hétfőtől a székesfehérvári telephelyen végzik.

Hivatkozás: /www.dh-online.hu/cimlapon/20090306_nem_nyit_ki_a_ford

50 millió munkanélküli is lehet?

A globális gazdasági válság következtében várhatóan drámaian nőni fog a munkanélküliek száma - áll a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) éves jelentésében. A globális munkanélküliség a 2007-es 18 millióról akár 50 millióra is emelkedhet, ha a helyzet tovább romlik. Sok kormány tudatában van ennek és intézkedik, de határozottabb és összehangolt nemzetközi intézkedésekre van szükség, hogy elhárítsuk a világméretű társadalmi válságot. A jelentés szerint a dolgozó szegények száma, akik nem keresnek annyit, hogy a napi és fejenkénti 2 dolláros szegénységi küszöb fölé emeljék magukat és családjukat, 1,4 milliárdra emelkedhet, ami elérheti a világ foglalkoztatottjainak 45%-át.

Munkanélküliség definiciója, statisztikák

A munkanélküliség jelenléte régóta fellelhető a magyar társadalomban, azonban a tavaly kezdődött válság hatására ez a probléma felerősödött, egyre több ember vesztette el a munkahelyét. Munkanélkülinek hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát.Különbséget kell tennünk a regisztrált és a nem regisztrált munkanélküliek között. Előbbiek az illetékes állami hatóságnál – Magyarországon a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál – bejelentkezve, egyrészt az állam számára is figyelemmel kísérhetőek, másrészt jogosultak az úgynevezett munkanélküli-ellátás igénybevételére. Utóbbiak ezzel szemben nem regisztráltatják magukat sehol, így támogatást sem vehetnek igénybe és számuk sem határozható meg pontosan.

A statisztikai hivatal adatai szerint a munkanélküliség 8,7 % volt 1998-ban, 2001-ben a minimum 5,5 %, most pedig 8,4 %- ez a legfrissebb adat, de ez igazából januári méréseket tartalmaz. Az adatok jól szemléltetik, hogy a válság nagyon kihat a munkaerőpiacra hazánkban.

Napjainkban az emberek nem lehetnek biztosak abban, hogy a munkahelyükön maradhatnak és általában félnek tervezni.. Forrás: Tények hírműsor 2009.2.27

Növekvő félelem

A TÁRKI által készített felmérésből kiderül, hogy a munkanélküliségtől való félelem mértéke erősen függ az iskolai végzettségtől. A magasabb iskolai végzettségűek aggódnak a leginkább, míg az alacsony iskolai végzettségűek a legkevésbé. Nemek szerint a férfiak, korcsoport szerint az ötvenes éveikben járók, településtípus szerint a községekben élők, régió szerint pedig a délalföldi lakosok félnek jobban attól, hogy elveszítik munkájukat, míg a megyeszékhelyeken, valamint a közép- és dél-dunántúli régiókban élők kevésbé borúlátóak. Forrás: TÁRKI Omnibusz 2008. november (N=493)

Válság hatásai az autóiparban dolgozókra

Napjainkban a különböző médiákon keresztül nap mint nap azt lehet hallani, hogy a válság hatásai az építőipart és az autóipart érintik a legnagyobb mértékben. A januári statisztikák összehasonlítása valóban elgondolkoztató. Magyarországon a tavaly januári 12 466 autóhoz képest, az idén csak 5967-et adtak el. Ez az adat kihat az autókkal foglalkozó vállalkozókra, az értékesítőkre és az iparban dolgozókra is. Az elbocsátottak száma rohamosan növekszik. Néhány elrettentő példa: ~ Győri Syncreon Kft., amelynek egyetlen megbízója a győri Audi-gyár, 400 dolgozót küldött el ~Győri Rába-gyárból 260 embert küldenek el ~40 embertől válik meg a General Motorshoz tartozó szentgotthárdi Opel-gyár ~Magyar Suzuki Zrt. összesen 1179 embert bocsát el ~Autoliv Kft. autóbiztonsági eszközöket gyártó üzem is elküldött 26 embert ~Miskolci japán Shinwa leányvállalata is 100 fős elbocsájtást jelentett be Először a munkaközvetítők által felvett dolgozókat, próbaidősöket, nyugdíj előtt állókat, a három éven belül felvett dolgozókat küldik el. Ők vannak a legjobban kiszolgáltatva és belőlük válik munkanélküli leggyorsabban. Túl sok a termelés és kevés az eladás. A munkaidő csökkentése a dolgozókat védi, hogy ne veszítsék el munkájukat. Ennek következménye, hogy a bérük is jelentősen csökken, ami a megélhetésükre vesélyes lehet. A megoldást nehéz lenne megállapítani, mert ez egy igen összetett probléma, de az megállapítható hogy a 4 munkanapos hetek időszakos megoldással szolgálhatnak.

Magyarországon csúcsot döntött a munkanélküliek száma

A KSH adatai szerint évek óta nem volt 8,4 %-os szinten a magyar munkát keresők aránya. Ez az arány 2008 novembere és 2009 januárja közötti időszakban jelentkezett. A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak száma 3.838.000 fő volt hazánkban, a munkanélküliek száma pedig 351.000 főt tett ki. A munkanélküliek 18,3 %-a a munkaerőpiacon csak a kis létszámban jelen lévő 15–24 éves kor­osz­tály­ból került ki, ami 0,7 % ponttal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. E kor­cso­portban a munka­nél­kü­liségi ráta 21,5 % volt, 0,8 % ponttal magasabb az egy évvel ezelőttinél. A munkanélküliek 46,6 % egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,1 hónap volt.